1. BÁCS-KISKUN MEGYE

 Kecskemét, 112 000

 1. Földrajzi energiái

 Magyarország 8. legnépesebb városa (a régióközpontokon kívül csak Nyíregyháza előzi meg).

 Magyarország legnagyobb területű megyéjének székhelye a Kiskunságban

 A rendszerváltás után létrejött Győr-Kecskemét Új ipartengely délkeleti elvégződésénél ül.

 A Duna-Tisza közi Homokhát közepén.

 Budáról Szeged felé tartva: félútváros. Mindkét város kétnapi járóföldre van (85 és 84 km).

 2. Történeti földrajza

 Mezőváros voltát először 1386-ban említik.

 Buda eleste után a közbiztonság megrendül. Három város (Kecskemét, Nagykőrös 16 km, Cegléd 33 km) az önerőre támaszkodás jegyében összefog, pl. közös törvényszéket hoznak létre. Mindhárom khász város lesz. A Háromváros elnevezés napjainkig fennmaradt.

 A hódoltság alatt Kecskemét megszerezte Bugac pusztáját (2 000 km²).

 A város tőzsérei volt hogy 30 000 szürke marhát tartottak.

 A Rákóczi-szabadságharc idején a rácok vérfürdőt rendeznek és óriási pusztítást okoznak (1707). A Hódoltság után nagy területen mozgott a homok (bár még a múlt században is borította nappali sötétségbe a várost). A tanyásodás ezért együtt jár a homok megkötéssel. A gazdagodó város egy összegben megváltja úrbéri terheit (1832). A homoki gazdálkodásban hét növénynek van döntő szerepe (rozs és akác; sárgabarack és szőlő, paradicsom és burgonya, feketefenyő).

 Kecskemét a Kunsági borvidék legfőbb központja. Nevezetes bora a kunleány. ”A homoki szőlőterületekről étkezési és borszőlőt egyaránt szüretelnek. A homokon elsősorban könnyű és zamatos fehér borokat termelnek, amelynek termeléséből a nagy gazdaságok és kistermelők egyaránt részesednek.”

 Magyaros szecessziós épülete a "Cifra palota". 1902-ben épül, bérházként és kaszinóként működött, népművészeti motívumokat ábrázoló homlokzatdíszei Zsolnay porcelánból készültek.

 3. Gazdasága

 A homoki zöldség és gyümölcstermesztés termékeit dolgozza fel a Kecskeméti Konzervgyár. Kecskeméten készül az Univer majonéz és a gulyáskrém is.

 A város hungaricuma a fütyülős barackpálinka, amit "napfénypárlat"-nak is neveznek. Készítésekor a kajszibarackot összezúzzák, kádakban nemes gombákkal erjesztik, majd lepárolják.

 A város legfőbb üzeme a Mercedes autógyár. 2012-ben kezdett termelni, közvetlenül 3500 főt, beszállítók által további 10 000 főt foglalkoztat.

 A legfőbb oktatási intézménye a Kecskeméti Főiskola, valamint a Kodály Intézet.  

 Itt működik a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.

 4. Térségében

 Lakitelek à Tőserdő: puha- és keményfa ártéri ligeterdő

 Bugacpuszta à Nyáras-borókás, pásztormúzeum, csárda

 Izsák à Kolon-tó, a szikes tavak egyike

 Fülöpháza à közelében kis futóhomok folt van, melyet mesterségesen tartanak fenn.

 Kiskunfélegyháza, 30 000

 Kecskemét és Szeged között található.

 Környékén sűrűsödnek a libás tanyák. A kivitt libamájból Franciaországban májpástétom készül. A liba húst és tollat is ad.

 Kiskőrös nevezetessége Petőfi Sándor szülőháza

 Kiskunhalas, 30 000

 Egykor a Kiskunság főhelye és a kiskun kapitány székhelye volt

 Nevezetessége a "halasi csipke". Lencérnából varrják, lehelletfinom, arany árú.

 Kiskunhalas és Baja között sűrüsödnek meg a homoki erdők: a telepített akácosok és feketefenyvesek.

 Kalocsa, 15 000

 A középkorban a Vajas-ér (100 km, Kalocsa-Bezdán) révén dunai kikötője van.

 ”… katolikus érseki székhely, valamint nagy fűszerpaprika-termelő központ. Színes hímzéseket készítő népművészetéről külföldön is ismert.” /F8N-126./

 Szent istváni érseki székhely, mely rangban az esztergomi után következik. Nevezetes érseke Asztrik, Tomori Pál és Grősz József.

 A városban paprikamalom őröl. A kalocsai hímzés motívumai festészetben is megjelennek (pingálás).

 Közelében van a Szelidi-tó, melynek 4 km hosszú medencéje az Ős-Duna egykori medre.

 Baja, 35 000

 Bács-Kiskun megye második legnépesebb városa, az egykori Bács-Bodrog vármegye megyeszékhelye.

 A ”csatornák városa”. A Dunamenti-főcsatorna dunai torkolatánál és egyben a Mohácsi-szigetet keletről határoló Ferenc-csatorna kiágazásánál. A városon belül a Vajas-ér maradványa a Kamarás-Duna mn. Sugovica.

 A Kiskunsági-homokhát, Bácskai-löszhát és a Dunamenti-síkság határán, ahol az ártér mindössze 8 km-re szűkül.

 Nevét a vegyesházi királyok korában említik először (1327). A hódoltság alatt még 20 háza van, de a török kiűzésekor teljesen elnéptelenedik.

 ”Többnemzetiségű város, kikötő- és átkelőhely a Dunán.” /F8N-126./

 Magyarok, svábok és délszlávok népesítik be.

 A bőgőhajók korában "Bácska kapuja"-ként lett gabonakereskedő város. Forgalma 1800 k. Pest után a 2. volt. Kikövezett barokk főtere párját ritkítja.

 A Hajós-Bajai borvidék központja.

 1913-ban lett a Délivasút hídvárosa.

 Magyarország második legforgalmasabb kikötője.

 Vendégforgalmi rendezvénye a főtéren való halászléfőzés (2.000 bogrács, július eleje).

 Baja és Szekszárd között terül el van a Gemenci erdő.

 2. CSONGRÁD MEGYE

 Szeged, 162 000 (1980: 171.000)

 1. Földrajzi energiái

 Magyarország harmadik legnépesebb városa

 A Dél-Alföld régióközpontja és egyben

 ”Csongrád megye székhelye…” /F8N-126./

 a Maros tiszai torkolatánál, az Alsó-Tisza-ártéren.  Legrégibb része három löszhalmon épült.

 2. Történeti földrajza

 Az ’ő’-ző nyelvjárás középkori eredetű.

 Az árpád korban a Szolnok után a második legfőbb sóátrakóhely. A Maroson tutajozott erdélyi sót (Szék, Kolozs, Torda, Marosújvár) Szegeden gyékényfonattal borítják majd szekéren osztják tovább.

 A város legrégibb épülete a Dömötör-torony. Alul román, felül gótikus stílusú, egy 1100-1200 k. épült templom része volt. Szt. Dömötör görögországi vértanúról (306) nevezték el. A torony a bizánci térítés emlékét őrzi. A tornyot beépítették a hódoltság után emelt barokk plébániatemplomba, melyet a Fogadalmi-templom építésekor bontani kezdtek. A torony létére ekkor derült fény. Felső része nem eredeti: töredékei a lebontott várból kerültek elő. Leghíresebb köztük a Kőbárány (Isten báránya), melynek másolatát a Dömötör-torony kapuja fölé építették be.

 A Balkánra induló törökellenes hadak gyülekezőhelye (Zsigmond Nikápoly, 1394, Ulászló Várna 1444, Hunyadi János 1456, Nándorfehérvár). Szeged ekkoriban éli első virágkorát: a szabad királyi városok sorába emelkedik (1498) és elbírja a Buda után a második legnagyobb adót. Lakossága 7 000 főt (1500k.). Polgárai az Itáliába irányuló szürkemarha kivitel és a szerémségi bor révén gazdagodtak. Saját szőleik is voltak a Gyümölcshegyen (szerbül Fruska Gora).  Mivel a város környéki talajok nem jók (homok vagy ártér) - a gabonatermesztés sosem volt jelentős.

 A hódoltság alatt khász város. Népe megfogyatkozik. A katolikus hitet a ferencesek őrizik meg (alsóvárosi plébániatemplom, koldult téglák, gótikus csarnoktemplom, barátok). A fűszerpaprika valószínűleg törökök közvetítéssel érkezett (törökbors, csíráztatás, füzér, utóérés, paprikamalom, édesnemes; kommunizmus: zöld, rothadt, szecskázott, csumás). A város konyhai nevezetessége a "szegedi halászlé", melyet tiszai pontyból főznek szegedi fűszerpaprikával és makói hagymával.

 Jellegzetesek a napsugaras házak: utcai oromzatukon sugárirányban futnak a deszkák.

 A városhoz tartozó szórt tanyákon élt a lakosság több mint harmada (paprika, őszbarack, kender).

 A '48-as szabadságharc végnapjaban a Szegedre menekült a magyar kormány.

 A város fejlődésében nagy szerepet játszott a vasút (Pest -- Szeged 1854, Temesvár, és Nagyvárad -- Szeged -- Fiume).

 Sokasodó gyárai révén könnyűipari központtá vált. Faipara a Maroson (a török hódoltság óta) tutajozott erdélyi fát is feldolgozta. Textilipara a helyi kendertermesztéshez is kötődött.  Bőr- és húsipara az állattenyésztésre támaszkodott.

 ”Ipari termékei közül az országhatáron túl is ismert a szalámi és a pirospaprika.” /F8N-126./  A Pick szalámigyárat alapító (1869-) Pick Márk rizsszem-méretűvé darált sertéshúsból és a mangalica szalonnájából készítette. A füstölést száznapos érlelés követte, melyben a szürke nemespesnész játsza a fő szerepet.  Sokáig csak télen szárították, ezért téli szaláminak is hívták.  Ma a megfelelő hőmérsékletet légkondicionálók biztosítják, a szellőzést pedig számítógép vezérli.  A pontos recept máig titok.

 A vízrendezések során a város térségében a korábbi gátakhoz igazodva nem tartották be a helyesen kiszámolt minimális hullámtér- és mederszélességet (520m helyett csak 150+350m-t hagytak, tehát a szükségesnél 20m-rel kevesebbet).  Így jött létre az ún. szegedi szorulat.  1879-ben a megáradt Duna nem tudta befogadni a Tisza árhullámát, és az a város fölött áttörte a felázott gátat. Az ún Nagyárvíz a várost "lemosta a térképről". Házainak csak huszada maradt meg (5723/256) és 150 embert is elpusztított. ”… a nagy tiszai árvíz után körutakból és sugárutakból álló városközponttal épült újjá.” /F8N-126./ Az újjáépítésben a város népe hazai és külföldi segítséget is kapott: az adakozó európai városok körútjának nevei állítanak emléket (Római, Brüsszeli, Párizsi, Londoni, Moszkvai, Bécsi körút).  Az árvíz után a város körül körgátat emeltek. Az ujjá épült várost díszes, eklektikus középületei miatt nevezték "palotás Szeged"-nek.

 A véres diktatúrát jelentő tanácsköztársaság bukásakor itt szervezte meg a fővárosba induló seregét Horthy Miklós.

 A trianoni békediktátummal vonzáskörzete megcsonkult, fejlődése lelassult.  A Kolozsvárról elűzött tudományegyetemet Szeged fogadta be (-1921-), Temesvárról pedig a csanádi püspökség került át (1923-). Az egyetem nevezetes diákja lesz József Attila és Radnóti Miklós; tanára pedig Sík Sándor és Szent-Györgyi Albert. A kutatási hagyományok miatt települt a városba az MTA Biológiai Kutatóközpontja (1970-).

 A város legnagyobb épülete és egyben jelképe a neoromán stílusú Fogadalmi templom r. a "dóm" (-1930).  Nevét onnan kapta, hogy az árvíz után a város vezetői fogadalmat tettek, ha a város újáépül, hatalmas templomot építtetnek.  Az I. Világháború az építkezést megszakította, erre emlékeztet a tornyok második emeleténél lévő fehér kőszegély (1913-14, 1923-30). Tornyai 93m magasak.

 A kulturális vendégforgalom számára ”… sok érdeklődőt vonzanak a nyári szabadtéri játékok.” /F8N-126./

 3. Térségében

 Algyő: Itt bányásszák a legtöbb hazai kőolajat (Tápé 30 m, ma 3 km-es mélységből)

 Röszke: Az 5-ös főút határátkelőhelye Belgrád (---Isztambul) felé.

 Szatymaz: Őszibarack-árugyümölcsöseiről nevezetes (20 km2).

 Fehér-tó: Halastó-rendszer Szeged határában.

 Ópusztaszer

 Sokan a Szegedtől ”… északra található Pusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot keresik fel.” /F8N-126./

 A szegedi hagyomány Szeged közelében sejti Attila nagykirály egykori székhelyét és úgy tudja: erre felé süllyesztették a Tiszába hármas érckoporsóját. Van vélemény, mely szerint itt volt Attila, Baján és a Griffes-indások Magyarországának nagykirályi székhelye. Innen érthető, hogy Árpád vezér is itt ejtette "szerét" az első országgyűlésnek. Az árpád korban Szer mezőváros volt, bencés apátsággal. Az itt kiállított Feszty-körkép a Honfoglalás eseményeinek állít emléket. Mai érdekessége a korhűen berendezett tanyasi iskola is.

 Szentes, 28 000

 Hídváros

 a Hármas-Körös tiszai torkolatának közelében

 a Körös-Maros-közének peremén, a Tisza bal partján. Túlparti ikervárosa Csongrád.

 Nevezetességei a hévízzel fűtött üvegházak, melyekből sok zöldpaprika és vágott virág kerül ki.

 Hódmezővásárhely, 45 000

 Város az egykori Hódtó peremén. A hódtavi csatában verte le a zabolátlan kunokat (IV. mn.) Kun László (1282).

 A középkorban több falu összelovadásával lett mezővárossá.  A hódoltság utáni évtizedekben vidéke még gyéren lakott volt -- a "Vásárhelyi pusztán" télen megfagyott 50 huszár, akik már leszolgálták katonaidejüket.

 Egykor 400 fazekasmester dolgozott a városban -- a "Fazekasok városa".

 A mai Magyarország legnagyobb közigazgatási területű vidéki városa.

 Lendületes fejlődése és kulturális gazdagodása miatt kapta a "Paraszt-Párizs" nevet.

 Az Alföldi Porcelángyárat a helyi földgázra telepítették - egészségügyi porcelánokat gyárt (mosdókagyló, WC-csésze).

 Mérleggyár – iskolamérlegeket készít.

 Makó, 23 000

 A trianoni békediktátumig Csanád vármegye megyeszékhelye volt.

 "A hagyma városa": A törpebirtokosok kezdték termeszteni 1800 k. Kevés csapadékkal beéri, szárítás, kétéves, baktériumölő, hagymaillat, őrzik. Hagymatermesztésünk 1/4-e.  Szárazon tartós, főzve nyom nélkül mállik.

 Közelében van Nagylak: a "román Hegyeshalom".

 3. BÉKÉS MEGYE

 Orosháza, 30 000

 A Körös-Maros-közének közepén.

 Itt működik ”… az ország legkorszerűbb üveggyára, ahol a közelben termelt földgázt használják fel.”

 ”Húsüzemében baromfihúst .. dolgoznak fel.” à Orsi márkanév alatt készül virsli, párizsi, stb., a cég neve Merian Foods Kft.

 Békéscsaba, 60 000 (70e)

 ”Békés megye székhelye.”

 Megyéjében vannak Magyarország legtermékenyebb talajai és itt a legnagyobb a szántók aránya (83%) – ezért kapta az "az ország magtára" nevet.

 Vasútvárosként lett megyeszékhely.  egykori Délivasút.

 Nevezetes terméke a ”csabai kolbász”.

 ”Főiskolája is növeli jelentőségét.”

 Gyula, 31 000

 Békés megye második legnépesebb városa

 a Fehér-Körös partján.

 Gótikus téglavárában ”… nyáron szabadtéri játékokat rendeznek.”

 ”… sokan keresik fel gyógyfürdőjét is.”

 Nevezetes gyógyfürdője van.

 A trianoni békediktátum előtt vármegyeszékhely.

”… kolbászgyártásáról … kapott hírnevet.”

 A magyarországi románság kultúrális központja, ahol gimnáziumuk működik.

 Békés: Békés középkori vármegye székhelye a Kis-Sárrét peremén, melyet a vasút elkerült.

 Biharugra: Halastó rendszere a Hortobágyi-halasatvak után a második legnagyobb területű.

 Szeghalom: A "Sokvízország"-nak is nevezett Körösvidék központja, a Nagy- és Kis-Sárrét közötti átjáróban.

 Dévaványa: Túzeokrezervátumában van földrészünk legnagyobb túzok popoulációja.

 Szarvas

 A Körös-Maros-közének ártérre tekintő peremén

 Határában van az egykori Magyar Királyság mértani középpontja.

 Itt élt és alkotott Tessedik Sámuel szlovák evangélikus lelkész (gazdasági iskola, szikesek meszezése, akác és lucerna elterjesztése).

 Mezőhegyes

 II. József császár alapította ménesbirtok, franciáktól zsákmányolt lovak, "Nonius".

 Közelében eredményesen termesztik a földimogyorót.