1. FEJÉR MEGYE

 Járások (7/9): Székesfehérvár, Gárdony, Mór, Bicske, Martonvásár, Dunaújváros, Sárbogárd, Enying, Polgárdi.

 1. Székesfehérvár, 99 000

 1. Földrajzi energiái

 A Közép-Dunántúl (1 M) régióközpontja

 ”Fejér megye székhelye”

 Magyarország kilencedik legnépesebb városa és legkisebb lakosságú régióközpontja

 a Bakonyt és Vértest elválasztó és az Alföldet a Kisalfölddel összekötő Móri-árok délkeleti kapujában (árokkapu város), a Mezőföld peremén.

 A város nyugati peremén folyik a Gaja-patak

 ”Közlekedési csomópont.” /F8N-153./. ”A Dunántúl legnagyobb közlekedési, elsősorban vasúti központja.” /Döv-804./ Pályaudvara a Dunántúlon a legforgalmasabb. A fővárossal az M7-es köti össze. Az ország egyetlen főúti elágazása: az M7-esből itt ágazik ki a 8-as főút.

 2. Történeti földrajza

 Középkori városmagja - a mai belváros – a Sárrét peremének mocsártól védett ármentes kavicshalmaira épült.

 Szent István nyitja meg a városon átvezető Jeruzsálemi zarándokutat (1018). Bazilikáját is ő építteti. Kőkoporsója ma is itt található. Általa lett a ”Királyok városa”, mely ”Az Árpád-házi királyok korában koronázóváros volt.” /F8N-153./. Ez időben itt őrzik a koronázási jelvényeket és itt van a kincstár.

 A török időkben mint koronázási székhely megszűnik. Egykori jelentőségét sosem nyeri vissza (a koronázó város Pozsony lesz).

 Mária Terézia idejében lesz püspöki székhely. Szent Istvánról elnevezett székesegyháza barokk stílusban épült. ”A történelmi városmag utcáin szebbnél szebb épületek találhatók.” /F8N-153./

 3. Gazdasága

 A II. Világháború alatti hadiipari fellendülés éveiben alumínium hengerműve épül (1943). A város sokat szenved, mert háromszor vonul át rajta a front. A Könnyűfémműben gyártott alumíniumlemezekből később sokat használt fel az Ikarus autóbuszgyár (1963). A kommunizmus évtizedeiben a Videoton cég katonai radargyártása révén Magyarország legfőbb hadiüzeme lett. Emellett televíziót is készítettek.

 A rendszerváltás után ipara összeomlott és az ipari keresők száma felére csökkent. ”Az ipari hagyományok, a szakképzett és tapasztalt munkaerő mellett a kedvező infrastruktúra vonzott ide több nagy … iparvállalatot. Főbb termékeik: alumíniumlemez, huzal, -cső, elektronikus berendezések, gépkocsialkatrész.” /F8N-154./ Az alumíniumot feldolgozó könnyűfémmű az Alcoa kezére került (Aluminum Company of America). A Videoton elektronikai alkatrészgyártó és összeszerelő céggé alakulva fennmaradt. A Ford cég alkatrészeket gyárt.

Itt működik az Alföldi Tej Kft.

 2. Gárdony, 10 000

 Kisváros, járási székhely, a Velencei-tó fürdő vendégforgalmi központja.

 Járásában van

 Dinnyés: A Gárdonytól nyugatra lévő falu a tóhoz délkelet felől csatlakozó fertő névadó települése

 Velence: A Gárdonytól keletre lévő falu a tó és hegység névadója.

 A tótól északra van

 Pákozd

 A hegység és tó közötti szűkületnél, a pákozdi csatában állította meg a honvédsereg (17e fő) a Horvátország felől Buda felé tartó Jellasics horvát bán túlerőben (40e fő) lévő csapatait (1848.09.29).

 Sukoró: Ingóköveiről nevezetes

 Nadap: Itt található az Országos Szintezési Alappont.

 3. Mór, 14 000

 Kisváros, járási székhely, a

 Móri-árok névadó kisvárosa és egyben

 a Móri borvidék központja. Nevezetes bora a móri ezerjó.

 4. Bicske, 12 000

 Kisváros, járási székhely Budapest és Tatabánya között, az M1-es mellett.

 Térésében van az Etyek-Budai borvidék.

 5. Martonvásár, 6 000

 Apróváros, járási székhely, mely

 mezőgazdasági kutató intézetéről nevezetes (nemesítés, növényélettani vizsgálatok).

 6. Dunaújváros, 46 000

 ”A Duna mellé építették fel Dunaújvárost …, az ország legnépesebb, az 1950-es évek elején létesített új iparvárosát, ahol az ország legnagyobb vas- és acélkohászati üzeme működik. Az üzem fő termékei vas- és acéllemezek, csövek és radiátorok. A vasmű a szenet és a vasércet is külföldről vásárolja. A városban autógumi, szalmacellulóz- és papírgyár is működik. A Duna - mint vízi út és iparivízforrás – volt a város létrejöttének és az üzemek telepítésének fő indoka.”

 A szocialista iparosítás éveiben a ”második kohászati bázis”-t eredetileg Mohácsra tervezték – a mecseki feketeszén közelébe. A Jugoszláviával való rossz viszony miatt esett végül Dunapentele határára a választás. Az új várost a Dunai Vasművel egy időben kezdték építeni (1949), a Mezőföld keletei peremén. A városi rangot 1951-ben érte el és egy évtizeden át Sztálinvárosnak hívták. A ”zöldmezős” szocialista iparváros megye második legnagyobb városává nőtt. ”A város híres az 1950-es években épített, ún. ’Sztálin-barokk’ más néven szocreál stílusú épületeiről…” /Döv-804./

 Napjainkban meghatározó nagyvállalata a vasmű utóda, a Dunaferr Rt. Mára Magyarország egyetlen jelentős vaskombinátja (kokszolómű, nyersvas-, acél- és hengermű), mely világviszonylatban a kisebbek közé tartozik. Nyersanyagait uszályokon kapja (egykor a szén a Mecsekből és a Donyec-medencéből jött, a vasérc pedig Krivoj Rogból).

 A női munkaerő foglalkoztatására települt könnyűiparából papírgyára emelkedik ki.

 Temploma csak a rendszerváltás után épülhetett (1993).

 Új üzeme a Hankook gumigyár (Dél-Korea, 1941, F7.).

 ”… közlekedés-földrajzi helyzete sokat javul a dunai közúti híd és az M6-os autópálya megépülésével.” Az M8-as megépülésekor pedig csomóponti helyzetbe kerül majd (az M8-as a Szentgotthárd és Szolnok között tervezett sztráda, melynek Pentele hídja már elkészült).

 7. Sárbogárd, 12 000: A kisváros járási székhely a Mezőföld kellős közepén, a Sárvíz mellett.

 2. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

 Járások (6): Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Tata, Komárom, Kisbér.

 1. Esztergom, 29 000

 1. Földrajzi energiái

 A Pilisvörösvári-árok északnyugati kapuvárosa

 a Pilis lábánál,

 a Garam dunai torkolatával szemben,

 a Komárom-Esztergom tengely keleti végén,

 a Dunakanyar kezdetén.

 2. Története

 Szent István szülővárosa, koronázásának helye (1001) és ”… hazánk első fővárosa és egyben Szent István óta a magyar római katolikus egyház központja.” /F8N-153./. Fővárosi rangját a tatárjárásig megtartotta. Szent István óra érseki székhely, érseke Magyarország bíborosa és hercegprímása (övé volt az első szó a királyi tanácsban, hercegprímásnak 1279-től, IV. Béla óta nevezik).

 A trianoni békediktátumig Esztergom vármegye székhelye volt (1923-1950 között Komárom-Esztergom vármegye). Itt működött az ország pénzverdéje, az érsek felügyelete alatt.

 A tatárok csak a várost tudták elfoglalni - várát nem.  A középkorban a 38 temploma és 11 kolostora volt. A gerecsei vörösmészkőből épült Bakócz-kápolna legépebben megmaradt reneszánsz műemlékünk. A török elől az érsekség Nagyszombatba költözik. Várát a török elfoglalta. Az érte vívott egyik sikertelen ostrom során kap halálos combsebet Balssi Bálint költő (1595).

 A város az érsekség visszatértétől ismét a magyar katolikus egyház igazgatási központja. Az andezit-pörzskőből, klasszicista stílusban épült Esztergomi bazilika Magyarország legnagyobb temploma és legmagasabb kőépülete (alapkövét 1822-ben rakták le, 1856-ban szentelték fel, 1869-ben került be a zárókő, 100 m magas). A bazilika építésekor a Bakócz-kápolnát szerencsére nem rombolják le - 1600 számozott darabra szedik szét és beépítik a bazilikába. Főoltárának képe Mária mennybevitelét ábrázolja (a Föld legnagyobb egyetlen vászonra festett képe).  Egyik mellékoltáránál őrzik a kassai vértanúk ereklyéjét. Altemplomában van Mindszenty József sírja (2001-).  Kincstárában őrzik a Mátyás király által aranyból készíttetett kálváriát (7 kg). 

 A vasúti fővonal elkerüli, iparilag a túloldali Párkány (szlovák néven Sturovo) is megelőzi. A trianoni békediktátummal vonzáskörzete megcsonkul: annak északi részét elveszíti. A kommunista diktatúra szándékosan visszafejleszti. Nem csak megyeszékhelyi rangját veszik el (1950, Tatabánya) hanem még a járási központot is Dorogra helyezik. Még a nevét is Dózsafalvára akarják változtatni. A magyarországi városok közül utoljára kapcsolják be a nemzetközi telefonhálózatba (így könnyen lehallgathatóak voltak az érsekségi telefonok).

 ”A dél-szlovákiai magyarlakta vidék peremén lévő Párkánnyal /Sturovo/ közúti híd köti össze.” /F8N-153./  A Mária-Valéria híd Európa utolsó világháborús híd-torzójaként csak a rendszerváltás után épülhetett újjá - mivel magyar-magyar területeket köt össze. A hidat 1895-ben építik, járófelületét 1944-ben robbantják fel a visszavonuló németek, 2002-ben építik újjá.

 ”Műemlékekben, múzeumokban gazdag iskolaváros.” /F8N-153./  A Keresztény Múzeum legbecsesebb emléke egy gótikus szárnyas oltár, mely egy kálváriát ábárzol és Garamszentbenedekből származik. A Duna múzeum a folyam gazdaságtörténetét is bemutatja.

 3. Gazdasága

 ”A magyar Suzuki személygépkocsigyár telephelye.” /F8N-153./. A japán céget Suzuki Micsio alapította, aki 1906-ban pedálos szövőszéket kezdett gyártani. Eközben szert tett a fémmegmunkálási tapasztalatokra. Szövőszékei olyan jók voltak, hogy nem romlottak el – ezért a piac telítődött. Ezért kezdett először motor, majd autó gyártással foglalkozni. Magyarországon, Esztergomban 1991-ben telepedett meg és két évvel később már a legtöbb autót adja el à így lett ”a mi autónk”. 6000 embert foglalkoztat. A céget a magyar állam az M1-eshez vezető úttal segíti.

 4. Járásában van

 Dorog: Itt működik Magyarország legnagyobb veszélyeshulladék-égető üzeme működik (mintavétel, max. 1200 oC, füstgáz tisztítás).

 2. Tatabánya, 67 000  (‘80: 75 e)

 1. Földrajzi energiái

 ”Komárom-Esztergom megye megyeszékhelye.” /F8N-154./

 Megyéje Magyarországon a legkisebb. Székhelye 14 km hosszan nyújtózik

 a Tatai-árok kisalföldi kapujában, a Vértes lábánál, az M1-es főút mellett.

 A városon átfolyik a kicsinyke Által-ér.

 3. Története és gazdasága

 A város fölé magasodó Kő-hegy Turul szobra (szárnyfesztávolsága 15 m) a bánhidai csatának állít emléket, melyben Árpád vezér serege legyőzi Szvatoplukét (kumisz, jurta, solymászat).

 A település egykori fejlődésében a barnaszénbányászat a meghatározó. Ennek köszönheti létrejöttét Tatabánya barnaszénbányász falu (1902). A bányászat emlékét ma bányászati múzeum őrzi. A szénre energiaigényes ágazatok (hőerőmű, alumíniumkohó, cementgyár) települnek. Erőműve (rn. Bánhidai Erőmű) és a főváros között épült az első magyarországi nagyfeszültségű (100 kV) távvezeték (1932). Alumíniumkohója a II. világháború alatti hadiipari fellendülés során épül (1942).

 A város négy falu (a szlovák lakta Bánhida, a sváb Alsó- és Felsőgalla és Tatabánya bányászfalu egyesítése által jött létre (1947). Szocialista iparvárosként lett megyeszékhely (1950).

 A rendszerváltás után energiafaló nehézipara összeomlott. ”Egykori minőségi barnaszenet adó bányái … megszűntek. Több régi, környezetszennyező, korszerűtlen gyárat is bezártak. A nehéz helyzeten a szolgáltatások fejlődése és új gyárak létesítése segített.” /F8N-154./  ”… kihasználva remek közlekedés-földrajzi helyzetét, gazdasága átstrukturálódott.” /Döv-804./. Az új gyárak zöme a város által létesített ipari parkba települt kihasználva a jó közlekedési adottságot és az olcsóbérű munkaerőt. Leggyakoribb termékük az autó alkatrész.

 A városban főiskolát alapítottak.

 3. Járásában van

 Vértesszőlős: A Tata és Tatabánya közötti falu nevével ellentétben a Gerecse nyugati lábánál helyezkedik el.  A jégkorban a feltörő hévízből édesvizi mészkő képződött. Ennek bányászata során fedezték fel Sámuel napján (1965-ben) a 350 000 éves ember lábnyomait és nyakszirtcsontját. A ”Samu”-nak nevezet ember a korai laposhomlokú (neandervölgyi) emberek csoportjába tartozik. Agykoponyája korához képest feltűnően nagy (1.4 l-es). A mészkőréteg ősi tulkok, lovak és szarvasok lábnyomait is megőrizte.

 Gyermely tésztagyáráról nevezetes.

 3. Oroszlány, 18 000

 Szocialista iparváros (1954)

 a Vértes északnyugati lábánál.

 Legfőbb üzeme a Vértesi Hőerőmű, mely Magyarországon a legtovább használt barnaszenet.

 4. Tata, 24 000

 Város a Győr-tatai-síkvidék keleti peremén, a Gerecse lábánál,

 az Által-ér mesterségesen duzzasztott fürdő- és halastavai mellett.

 ”Buda felől Tatán át vezetett a ’Mészárosok-útja’…” /ChoM-295./

 ”az Öreg-tó partján” /F8N-154./ álló vára a török időkben Komárom elővára volt és szinte teljesen elpusztult. Ujjá építve (Eszterházyak) lett vendégforgalmi látványosság.

 ”sportközpont” /F8N-154./: Nevezetessége az Olimpiai edzőtábor - Magyarország legnagyobb edzőtábora (sportpályák, tornatermek, uszoda, szállodák, éttermek).

 Járásában van

 Kocs, mely egykor gyors kocsijairól lett nevezetes – a kocsi névadója.

 Neszmély, mely az Ászár-Neszmélyi borvidék központja.

 5. Komárom, 19 000

 1. Földrajzi energiái

 Rév- majd hídváros (közúti és vasúti)

 a Győr-tatai-sík északi peremén

 a Vág-Duna torkolatával szemben.

 2. Története

 A történelmi városmag az északi oldalon jön létre.

 Ennek déli hídfője mellett kicsiny, külvárosi település rész alakul, melyet a trianoni ország csonkítás tesz önállóvá. Fokozatosan kisvárossá nőtt.

 Komáromot az ”Erődök városa”-nak is nevezik.

 A napoleoni háborúk során várában lelt menedéket a német-római császár és magyar király (I. Ferenc).  Ezután az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb erődrendszerévé építették (-1877). A még épülőben lévő erőd védői Klapka György vezetésével a világosi fegyverletétel után (1849) még egy hónapig vitézül állták az ostromot. Végül a szabad elvonulás fejében tették le a fegyvert.  A teljesen kiépült erődrendszer átmérője 12 km volt, 200 000 katonát tudott befogadni, 11 erődjéből 3 maradt a magyar oldalon.

 Leghíresebb az ún. Monostori-erőd.

 3. Járásban van

 Bábolna

 A II. József által létrehozott ménesbirtok egykor a katonaságot ellátó arab-angol telivéreiről volt ismert. A szocializmus évtizedeiben iparszerű kukoricatermesztési rendszerének - r. IKR-ének - és ”csirkegyár”-ának (tojásgyár, naposcsibe) vezető szerepe volt a fejlett eljárások hazai elterjesztésében. A Kisalföld ”… baromfitenyésztése a Bábolna Rt. révén meghatározó jelentőségű. Tenyészcsirkéivel számos hazai gazdaságot lát el.” /F8N-137./

 6. Kisbér, 5 000

 Járási székhely a Bakonyalja és Vértesalja között, a Móri-árok kisalföldi kapujában.

 Magyarország legfőbb újkori lótenyésztő központja, mely egykori királyi méneséről lett nevezetes. A falu birtokosa Batthyány Kázmér volt, aki 1849-ben külügyminiszter volt és a szabadságharc leverése után elmenekült. Elkobzott birtokán hozta létre négy évvel később e lótenyésztő központot I. Ferenc József császár és király (1853) a hadsereg számára. Leghíresebb lova ”Kincsem” lett, ”a verhetetlen csodakanca” (1874). Nevezetessé vált a kisbéri félvér lófajta is.

 Egyik településrésze Ászár à az Ászár-Neszmélyi borvidék egyik névadója.

 3. VESZPRÉM MEGYE

 Járások (10): Várpalota, Veszprém, Ajka, Devecser, Sümeg, Pápa, Zirc, Tapolca, Balatonfüred, Balatonalmádi.

 1. Várpalota, 20 000 e

 Járási székhely a Sárrét és az Északi-Bakonyhoz tartozó Tési-fennsík hegylábi vásárvonalán, Veszprém és Székesfehérvár között félúton.

 Palotáját a török időkben végvárrá alakítják és Székesfehérvár elővára lesz. Vitéz védője Thury György, aki a Balaton jegén is vívott párbajt.

 Az egykori szocialista iparváros három falu (Palota, Pét, Inota) egyesítésével jött létre (1951).

 Miocén lignitjét bányászták, erre erőmű települt, melynek áramát Magyarország egyetlen alumíniumkohója használta fel. Nehézvegyipari terméke volt az ammónia, salétromsav, puskapor, pétisó és a komplex műtrágyák. Magyarország kén-dioxiddal legszennyezettebb települése volt.

 2. Veszprém, 61 000 (‘90: 65e)

 1. Földrajzi energiái

 ”Veszprém megye székhelye. A Séd folyó festői völgyében lévő város képét a dolomitsziklán álló vár uralja.” /F8N-154./ A 40 m magas várhegyet körbefolyja a Séd. Ez tovább erősíti védhetőségét.

 A Veszprém-devecseri- és a Nagyvázsonyi-árok kapujának kezdetén

 Körgyűrűjén halad a 8-as főút

 a Balatontól mindössze 12 km-re van.

 A régiós központi funkciókért Székesfehérvárral vetekedett.

 2. Történeti földrajza és gazdasága

 Géza fejedelem felesége, Sarolt helyezte ide udvarát.  A lázadó Koppány e várost akarta elfoglalni, hogy feleségül vehesse Géza özvegyét (997).  A hagyomány a szerint a magyarság számára sorsdöntő csata a sólyi mezőn zajlott.  Ma egy földbe döfött kard szobra emlékeztet rá (Szent István kardjának másolata, 1998-).

 Sarolt után ”… Szent István feleségének, Gizellának székhelye volt.” /F8N-154./ Példájuk nyomán lesz az Árpád-korban a ”Királynék városa”. A magyar királynékat az itt őrzött királynéi koronával a veszprémi püspök koronázza meg.

 ”Egyházi és iskolaváros, egyetemmel.” /F8N-154./  Lehetséges hogy már Géza fejedelem idejében püspöki székhely. Erre utal az, hogy az esztergomi érsekség fennhatósága csak a Dunától északra érvényesül. A közelmúltban (1993) érsekségi rangra emelkedik (fennhatósága alá tartozik a szombathelyi és kaposvári egyházmegye).

 Székesegyházát a hagyomány szerint Gizella építi. Passauból megkapott ereklyéjét e templom őrzi. A templomot többször lerombolták és átépítették, mai alakjában neoromán stílusú (1910). Gótikus altemploma eredeti.

 Gizella udvarhölgyeivel és a veszprémvölgyi bazilita apácákkal (akiket a bizáncban megkeresztelkedett Sarolt vagy Imre bizánci felesége telepített ide) együtt szövi azt a miseruhát, mely később koronázási palást lesz (aranyszálas, kagylóselyem, a királyi család képével).

 Veszprém leglégibb építészeti emléke a Szent György kápolna, ahol Imre herceg szüzességi fogadalmat tesz. A kápolna eredetileg kicsiny körtemplom, melyet később nyolcszögletűvé építenek át. Alapfalait 1957-ben tárják fel.

 A város a török időkben tizenkétszer cserélt gazdát és rommá lesz.

 Kései iparosodásában nagy szerepe volt annak hogy a vasút kikerüli.

 A Veszprémi Egyetemet vegyipari egyetemként alapították (1949).  Elsősorban a várpalotai vegyipari körzet számára képzett vegyészmérnököket.

 A szocializmus évtizedeiben a Bakony Művek a Lada-gépkocsikhoz gyártott alkatrészeket.  A rendszerváltás után német autógyárak bedolgozója lett.

Itt található a Balatonfelvidéki Nemzeti Park igazgatási központja.

 3. Járásban van

 Nagyvázsony

 Falu Veszprém és Tapolca között félúton, a róla elnevezett Nagyvázsonyi-árokban.

 Egyben a Bakonyon át érkező bukószél, az ún. ”vázsonyi szél” névadója.

 Nevezetessége a Kinizsi-vár, melynek négyemeletes lakótornya maradt fenn. Egykor Kinizsi Pál birtokainak központja volt.

 Herend

 A Veszprém-devecseri árokban, Ajka és Veszprém között félúton lévő településen alapították a Kárpát-medence első porcelángyárát (1826). ”… kézzel festett, magas művészi értékű porcelán dísztárgyai világhírűek.” /F8N-154./  ”Fehér aranyát” főúri családok vásárolták. A Viktória-étkészletet a hatalmának csúcspontján álló Brit Birodalom királynője vette meg a londoni világkiállításon (1851). Az üzem ma a Herendi Porcelánmanufaktúra nevet viseli.  A porcelánokat kézzel formázzák és festik.

 3. Ajka, 29 000

 Négy falu egyesítésével létrehozott (1949) egykori szocialista iparváros

 a Veszprém-devecseri árok nyugati kapujában.

 Iparosodása már a kiegyezés korában megkezdődik (kréta időszaki barnaszén, bauxit, karsztvíz - üveggyár, Ajkai Hőerőmű, timföldgyár, alumíniumkohó). Szétszórt, több részből áll (pl. Bódé, Bauxitlakótelep), a telepek általában az egyes üzemek mellé települtek.  A ”bakonyi alumíniumváros” nevet is viselte. Timföldgyára 2010-ben vörösiszap katasztrófát okozott. A gyár 2011-től áttért a száraz technológiára, amelyben nem képződik zagy. A bauxitot a cég Bosznia-Hercegovinából és Makedóniából vásárolja.

 Az Ajka Kristály Rt. révén ”Üveggyártása értékes ólomkristály díszműárukat gyárt.” /F8N-154./ Az ólomkristály tiszta üvegből készül úgy, hogy ahhoz még folyékony állapotban (legalább 24%-nyi, PbO) ólom-oxidot kevernek a fénytörés javítása végett.

 Járásában van

 Úrkút

 A település nevében szereplő ”kút” tag karsztforrására utal.

 Júra időszaki mangángumós érctelepét mélytengeri baktériumok hozták létre forróvizes oldatokból. Bányászata nyomán feltárult az addig eltemetett trópusi kúpkarszt.

 4. Zirc, 7 000

 Apróváros, járási székhely az

 Északi-Bakony kellős közepén lévő járási székhely.

 ”… a ciszterciták kolostorának eszményileg elvonult helye.” /ChoM-302./ Az

 erdei település az apátság mellett (1182) indult fejlődésnek. Népe a szűken termő föld miatt erdei mesterségeket űz (szilaj bakonyi sertés makkoltatása - vö. ”minden ágon egy mérő makk a Bakonyban”, szén- és mészégetés).

 Járásában van

 Bakonybél

 Neve arra utal, hogy a Bakony belében - belsejében található.

 Itt élte Szent Gellért (1023-30) a remete éveit.

 Közelében van a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy (709 m).

 Csesznek: Viszonylag épen megmaradt vára a tatárjárás után épült.

 5. Pápa, 32 000

 1. A Pápai-Bakonyalja központi települése ”A Marcal-medence peremén…” /F8N-139./

 2. ”… a Dunántúl legnagyobb református központja.” /Döv-805./

 3. ”… régi iskolaváros.” /F8N-139./ Nagyhírű református kollégiuma (1531-) miatt kapta ”a Dunántúl Athénje” nevet. Önképzőkörének tagja volt (1841) Petőfi Sándor és Jókai Mór. Nagyobb várossá mégsem fejlődött, mert ”… a főbb vasúti vonalak … elkerülték.” /Döv-805./

 4. Húskombinátja a Kádári időkben az ország legnagyobbja volt. Napjainkban ”… húsipara a hazai élelmiszeriparból minőségi termékeivel emelkedik ki.” /F8N-139./

 6. Devecser, 4 000

 A kisváros járási székhely, melyet 2010-ben vörösiszap katasztrófa sújtott (Kolontárral együtt) az ajkai timföldgyár egyik zagytározójának gátszakadása miatt. A szerencsétlenségnek tíz halálos áldozata volt.

 7. Sümeg, 4 000

 A kisváros járási székhely a Marcal-félmedence és a Déli-Bakony határán, a Marcal forrásvidékén.

 Nevezetessége a (mogyorós-dombi) tűzkőbánya ahol Kr. e. 5000 k. szarvasagancscsal fejtetik a nyílhegynek és tűzcsiholónak való követ.

 Egykor a veszprémi püspökség birtokközpontja és a püspökök nyári lakhelye. Vára a tatárjárás után épül (a Habsburgok 1713-ban felgyújtják, azóta rom).

 8. Tapolca, 18 000

 Város a Déli-Bakony és a településről elnevezett Tapolcai-medence vásárvonalán, a Nagyvázsonyi-árok délnyugati kapujában.

 Nevét hévizéről kapta (vö. Miskolc~, Tbiliszi, szlávul meleg: tyoplij)

 Fejlődésében a borkereskedelem (Badacsonyi borvidék), a vasút (vasúti delta, 1891, 1909) és a bauxitbányászat kiszolgálása egyaránt szerepet játszott.

 Nevezetes természeti értéke a hévforrások által létrehozott Tapolcai tavasbarlang, melyben jól láthatók az örvénylő víz marta gömbfülkék. Kútásás közben fedezik fel (1903) és rövidesen csónakázó utat építettek benne. A bauxitbányászat okozta karsztvízszint süllyedés miatt másfél évtizedre szárazra kerül (1983-98).

 Közelében van a bazaltorgonáiról nevezetes Szent György-hegy.

 Járásában van

 Szigliget: Bazaltkúpjai egykor szigetként álltak ki a Balatonból - neve innen ered: sziget-liget -- Szigliget. Várát a pannonhalmi (p. Szt.Márton-hegyi) bencések apátja építtette.

 Badacsonytomaj: A Badacsony lábához simuló falu a Badacsonyi borvidék borászati központja. ”A Badacsony és a többi bazaltkúp vulkáni eredetű talaján termelt kiváló minőségű bor határainkon túl is ismert.” /F8N-161./ Híres bora a badacsonyi szürkebarát, melyet első készítőiről, a pálos szerzetesekről neveztek el (Klastrom-kút).

 Ábrahámhegy a Káli-medence kapujában található. A medencében lévő

 Kővágóőrs kőtengeréről nevezetes. A pannon-tenger parti turzásának homokját a bazaltvulkanizmus idején kvarc cementálta, később a pliocén félisvatagi szelei formálták. Az ellenálló kövekből malomkövet vágtak, innen ered a falu neve.

 Kékkút savanyúvizéről híres, mely az utóvulkáni szén-dioxid kibocsájtásnak köszönhető.  Ma ásványvíz-papackozója van -- Theodora-ásványvíz.  Nevét onnan kapta, hogy a bizánci császárnő is hozatott az itteni ásványvízből. A palackozó melletti Savanyú-kútból bárki meríthet.

 Révfülöp: A Balaton két középső (Fonyódi- és Szemesi-) medencéjének határán lévő falunál a tó összeszűkül - egykor révhely volt. Napjainkban a Balatonboglárra tartó Balaton-átúszás (5.4km) indulóhelye.

 9. Balatonfüred, 13 000

 ”… nemcsak tóparti üdülőhely, hanem szénsavas gyógyvize révén gyógyhely is, ahol szívbetegeket kezelnek. A XIX. században épült, szép villák falai között számos író és közéleti személy fordult meg. A város egyúttal jó minőségű fehér bort termelő borvidék központja is.” /F8N-160./

 Gyógyhatású, szénsavas savanyúvíz-forrásait a balatonfelvidéki bazaltvulkanizmus utóvulkáni jelenségei között tartják számon. Az első forrást a tihanyi apát foglaltatta. Később a forrásoknál gyógyfürdő, majd a szénsavas gyógyvíz értágító hatását kihasználó szívkórház épült (ma 500 lábadozó szívbeteget fogadhat be). Így lett a ”szívbetegek Mekkája”.

 A település a Balaton-part legrégibb fürdőhelye. Korai fejlődését a hazafias reformkori nemességnek köszönhette (Széchenyi - Kisfaludy gőzhajó, Wesselényi Miklós - tóátúszás, Kossuth - riportok). Itt nevezték először a Balatont ”Magyar tenger”-nek a Balatont (Pálóczi Horváth Ádám).  A város nevezetessége a nagy múltú Anna-bál (1825-).

 A Balatonfüred-csopaki borvidék borászati központja. Nevezetes bora csopaki rizling.

 A balatoni vitorlássport legfőbb központja. Hajógyára (1881-) egykor jégtörőket, kavicskotró-, vontató- és tolóhajókat, uszályokat – majd üvegszálas vitorlásokat gyártott. Érdekes, hogy egyik testvérvárosa a horvátországi Opatija, m. Abbázia.

 Járásában van Zánka, Tihany és Lovas.

 Zánka

 A szocializmus évtizedeiben épült (1969-75) egykori ”úttörőváros” Magyarország legnagyobb (3e férőhelyes) ifjúsági szállása.

 A falu közelében van a Hegyestű, mely egy bazaltvulkáni kürtőkitöltés.

 Tihany

 ”A tóba benyúló félszigetre épült … Műemléki védettséget élvező paraszt- és halászházaival, az apátság kéttornyú templomával jellegzetes hangulatú üdülőhely.” /F8N-160./

 A félsziget névadó települése. Középkori térképek tanúsága szerint a bazaltvulkáni terület háromszög alakú turzás kapoccsal hol a déli, hol az északi parthoz csatlakozott. A félsziget csücskénél található a Balaton legmélyebb pontja, a 11 m mély ”Tihanyi-kút”.

 A félsziget természeti értékei miatt Magyarország első természetvédelmi területe. Nevezetessége a kecskeköröm és a 150 gejzírkúp, mely közül leghíresebb az Aranyház.

 A Tihanyi Bencés Apátságot I.András király alapította (1055). Ennek Pannonhalmán őrzött alapítólevele őrzi az egyik korai magyar nyelvemléket (”feheru uaru rea meneh hodu utu rea”).

 A királyt az apátság román stílusú altemplomában temették el. Sírját kard-alakú kereszt díszíti.  Az egyetlen Árpád-kori királysírunk, mely eredeti helyén látható. András király hosszú éveket töltött száműzetében a kijevi fejedelemnél akinek lányát el is vette feleségül.  Hazatérte után bazilita  szerzeteseket hívott Tihanyba.  Ezek az imádságos aszkéták vájták a bazalt-tűzárkőbe az ún. barátlakásokat.

 Az apátsági templomból a török hódoltság végére csak az altemplom maradt meg.  Fölé épült a mai, barokk sítlusú apátsági templom (1719-54).

 Egykor a Visszhang-dombról még elkiáltott 16 szótag verődött vissza a templom faláról à ”tihanyi echo”.  Mára a növényzet és az újabb épületek miatt csak 1-2 szótag hallható.

 A félsziget mezőgazdaságának éredekessége a mediterrán mezoklímát (a tó miatt naposabb nyár és enyhébb tél) kihasználó levendula termesztés.

 Lovas kőkori festékbányájáról nevezetes.

 10. Balatonalmádi, 9 000

 Kisváros, járási székhely.

 Egyik településrészlete Vörösberény, mely nevét a permi vörös homokkőről kapta.

 Árpádkori (1291-) templomát később fallal vették körül à erődtemplom (református).

 Járásban van

 Balatonkenese: Itt található a csuszamlásairól is híres ”Kenesei löszfal” a Mezőföld balatoni pereme.