1. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

 Járások (7): Győr, Pannonhalma, Tét, Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár, Sopron.

 1. Győr, 129 000 (‘90: 130e)

 1. Földrajzi energiái

 ”… Győr-Moson-Sopron megye székhelye.” /F8N-138./

 ”A Dunántúl második legnépesebb városa …” és egyben ”… Budapest után hazánk legnagyobb ipari központja.” /Döv: 805-806./

 Az 1 M lakosú Nyugat-Dunántúl régióközpontja és egyben

 A magyarországi ”Kisalföld fővárosa”, ahol

 öt középtáj virágsziromszerűen találkozik (Győr-Tatai-sík, Bakony, Marcal-félmedence, Rábaköz, Szigetköz).

 ”A folyók városa”-nak” is nevezik, mivel egyrészt ”A Rába-Rábca és a Mosoni-Duna találkozásánál épült …” /F8N-138./, másrészt a közelében torkoll a Marcal is a Rábába.

 Budapestről Bécsbe tartva félúton van (130-130 km).

 Itt halad az M1-es főút és a legforgalmasabb nemzetközi vasútvonalunk (Bp-Bécs, a teljes pálya 90 km/h-s sebességet tesz lehetővé, menetidő 2 óra).

 A két közeli fővárossal (Pozsony, Bécs) együtt a rendszerváltás után gyorsan felfejlődött úgynevezett ”Aranyháromszög”-et alkotja. Győr tehát az Aranyháromszög magyar csúcsa.

 2. Történeti földrajza és gazdasága

 A város ősi magva az egykori mocsárvidékből kiemelkedő ármentes Káptalan-domb. A kelták Arrabonának (Rábaszállás) nevezték. A név a római korban is megmaradt mikor a dombon katonai tábor épült.

 Valószínű hogy avar eleink építették át a római erődöt gyűrű alakú földvárrá. Egyesek szerint innen ered a város mai neve: Gyűrű à Győr.

 ”Műemlékekben gazdag belvárosa…” /F8N-138./

 Szent István tette püspöki székhellyé. Székesegyháza ekkor kezdett épülni - később sokszorosára bővítették és átépítették (román, gótikus, barokk, klasszicista). Itt található Szent László király fej ereklyetartója (latinul hermája, 1405-ben Kolozsvári Márton készítette aranyozott ezüstből font sodronyzománcból, koponyacsontok, 1606-ban a török elől menekítve került Győrbe) és boldog Apor Vilmos püspök sírja (nők, szovjet géppisztolyok, vértanú, 1945).

 A török időkben a Káptalan-dombot övező várat füles bástyákkal erősítették meg, ezek a Rába-parton láthatók. A hódoltság itt csak három és fél évig tartott, mivel e vár már Bécs elővára (1594-98, akkori neve ”Égett város”, Pállfy Miklós foglalja vissza, ehhez petárdát alkalmaz).

 Napoleon létszámfölényben lévő serege a győri csatában verte szét a magyar nemesi felkelőket (1809). Elfoglalván a várost egy éjszakára az ún. Napóleon-házban száll meg. Az 1840-es években Magyaroroszág Pest után 2. legnagyobb gabonakereskedő városa (bőgőhajók Bécsbe).

 A városkép meghatározó eleme az eklektikus stílusban épült Városháza (1898, tornya mintegy 60 m magas).

 Vasútváros. ”A vasút megjelenése teremtette meg a gyári nagyipar alapjait.” /Döv-806./

 ”A Rába gépgyár hosszú múltra tekinthet vissza, dízelmotorokat, tehergépkocsit gyárt.” /F8N-138./

 A Rába Rt. (1896) egykori vagongyárában készítették a londoni metró első villamos motorkocsijait. Ma alkatrészeket és Rába teherautókat gyárt.

 Itt hangzik el az úgynevezett ”Győri beszéd” (Darányi Kálmán miniszterelnök, 1938, egymilliárd pengős fejlesztés, polgári infrastruktúra is, német nyomásra és a románoké /1935/ után). ”A két világháború között a hadiipari fejlesztési központok egyike.” /Döv-806./

 A rendszerváltás után Székesfehérvárral együtt a leggyorsabban fejlődő és legjelentősebb iparú vidéki nagyvárosunk.

 ”A Német Audi autógyár a legkorszerűbb motorját és luxus gépkocsi modelljeit gyártja Győrben.” /F8N-138./ Az Audi Hungaria Kft. Magyarország legtöbbet exportáló vállalata, mely az olcsóbérű (németországinak 1/6-a) munkaerőre települt. Gépkocsi motorokat (Volkswagen, Skoda, Audi) készít és évente 300 000 Audi személyautót szerel össze.  Egyes alkatrészek az éjszaka folyamán érkeznek vasúton Bajorországból (Ingolstadt - Audi székhely).

A város környéki mezőgazdaság színfoltja a ”környezetében termesztett értékes málna.” /F8N-136./

 2. Pannonhalma, 4 000

 Apróváros, járási székhely, Győrtől 20 km-re délre, a Bakonyalján, a Sokoró keleti (Pannonhalmi-) vonulatán. A városka fölé magasodó hármas halom északi tetejére épült a vár.

 Bencés apátságát Géza fejedelem idejében alapították (996). A hagyomány szerint román stílusú altemplomában fohászkodott Szent István Szent Márton katonaszenthez, mielőtt Koppány ellen indultak volna seregei. A bazilika építtető Oros apát vezetésével a vár ellenált a tatár seregeknek. A török időkben Győr előváraként lett végvár és többször gazdát cserélt. A bazilikából mecset lett.

 További nevezetessége a tihanyi alapítólevél (első magyar nyelvemlék: ”Feheruaru rea meneh hodu utu rea”), a bazilika román díszkapuja (porta speciosa, gerecsei vörösmészkő), a gótikus bazilika és kerengő, a kolostorkertben lévő ciszterna, klasszicista könyvtár és a bazilika tornya (55 m). A település sokáig a templom védőszentjének nevét viselte -- Győrszentmárton.

 A Pannonhalmi borvidék központja, nevezetes bora a ”Hemina”. Szent Benedek regulájában úgy rendelkezik, hogy minden szerzetes naponta ihat egy ”hemina” bort. Az hogy ez a régi mértékegység mekkora mennyiséget jelentett, mára feledésbe ment.

 Járásában van

 Fenyőfő

 Nevét őshonos erdei fenyveséről kapta.

 A szocializmus évtizedeiben bányászott bauxittelepe a fenyves alá is benyúlik.

 A falu eredetileg Veszprém megyéhez tartozott, de átszavazta magát Győr-Moson-Sopronba (2002).

 3. Tét, 4 000

 Törpeváros, járási székhely

 a Marcal-medence kapujában.

 1771-ben az akkori Győr vármegye második legnépesebb települése. Győr francia megszállása után itt tartják a megyegyűléseket (1809). Fiatal város (2001).

 4. Mosonmagyaróvár, 32 000

 Város a löszös Mosoni-magassík és a Szigetköz vizesföldi vásárvonalán a

 Lajta Mosoni-dunai torkolatánál, a

 Dévényi- más néven Magyar kapu (latinul Porta Hungarica) előterében.

 A trianoni békediktátum utáni összevonásig (1923) Moson vármegye székhelye volt.

 Neve arra utal, hogy két település, Moson és Magyaróvár egyesítésével (1939) jött létre.

 Az Óvári vár nevezetessége a 10 m hosszú, alagutas, ülőfülkés kapu.

 Járásban van

 Abda

 Határában gyilkolják meg a zsidó származású Radnóti Miklóst a Bécs felé vonuló nyilasok. Erre emlékeztet az út menti szobor.

 Lébény: Román stílusú templomáról nevezetes.

 Ásványráró: Nevében őrzi az egykori szigetközi aranymosás emlékét

 Hegyeshalom

 A trianoni békediktátummal lett Magyarország ”nyugati kapu”-ja és egyben

 a legfőbb közúti és vasúti határátkelőnk.

 5. Csorna, 10 000

 Kisváros, járási székhely

 a Rábaköz kellős közepén.

 6. Kapuvár, 10 000

 Kisváros, járási székhely,

 a Hanság, Rábaköz és Sopron-Vasi-sík hármas határán

 Egyes vélemények szerint a késő-avar korban védte a nyugati határt.

 Várában keresztelik meg ”Hanyi Istók”-ot (1749). A nyolc éves, beszédképtelen fiút Kapuvári halászok találják meg a Hanságban. Kiválóan úszott és a legenda szerint ujjai között úszóhártyát viselt, a ruhát nehezen tűrte. Egy év múlva visszaszökött a mocsárba.

 7. Sopron, 65 000 (‘90: 55e)

 ”A Fertő-tó közelében … az ország egyik legszebb városa. A trianoni békeszerződés Ausztriának ítélte. Lakossága néhány környező településsel együtt népszavazást tartva ragaszkodott az országhoz tartozáshoz, ezért a ”Hűség városa” kitüntető címet kapta. Régi kereskedőváros, bortermelő … központ … Élénk forgalmú határváros. Történelmi városmagja, műemlékei a hazai és külföldi érdeklődők ezreit vonzzák. Az erdők között fekvő Lövérek városrészben üdülők és szállodák is növelik a város idegenforgalmát.” /F8N-139./

 1. Földrajzi energiái

 Város a Fertőmelléki-dombság és a Soproni-hegység közötti Soproni-medencében

 az Ikva patak mentén, a Soproni-kapu előterében.

 A trianoni békediktátum utáni összevonásig (1923) Sopron vármegye székhelye volt.

 Városközpontja az osztrák határtól 5 km-re, a Fertő-tó mocsaras partjától pedig 6 km-re van.

 2. Történeti földrajza és gazdasága

 Az egykori Borostyánkőút helyreállított darabja a város főterén látható.

 A mai belváros helyén a római korban épült Scarbantia városa. Az ellipszis alakú települést 3 m széles, 8 m magas városfal védte. A római kor emléke a ”capitoliumi triász” -- Jupiter, Juno és Minerva szobra.

 A honfoglalás után a római városfal romjára földvár épült és vármegye székhely lesz. A Lövérek településrész az ide telepített határőr lovas íjászok emlékét őrzi.

 Az Árpád-korban a mai Magyarország területén (Buda és Pest mellett) az egyetlen ”vidéki” szabad királyi város lett (1277).  A bor- és állatkereskedelem révén meggazdagodó patríciuscsaládjai gótikus és reneszánsz polgárházakat emeltek. A belvárosát védő hármas falgyűrű (-1344) révén a mai Magyarország legvédettebb városa lett. Mivel nem került török kézre, itt maradt meg a legtöbb középkori műemlékünk. Műemlékváros, kimagasló kulturális vendégforgalommal.

 Híres épülete a a 60 m magas Tűztorony. Alapja római korú, hengeres része román, körerkélye reneszánsz, toronysisakja barokk stílusú. Innen fürkészték a várost fenyegető tüzeket vagy ellenséget, békeidőben pedig zenéltek róla. A gótikus Kecske-templom (1280-1300) a ferenceseké majd bencéseké volt. Népies nevét az építtető család címerállatáról kapta (kincset kitúró kecske legendája).  A török időkben öt országgyűlést tartottak benne.

 A város környékén a középkortól kezdve folyik a szőlőtermesztés és a borászat. A Soproni borvidék nem adottságainak, hanem a német eredetű borászok szorgalmának és tudásának köszönheti hírét. A szőlősgazdákat ponzichtereknek (Bohnen Züchter m. babtermesztő, e. poncihter) nevezték, mivel a sorok között babot termesztettek. ”A soproni hegyvidék lankáin vörös- /kékfrankos/ és fehérborokat egyaránt termelnek, minőségük híre a határon túlra is eljutott.” /F8N-136./

 Császárpárti lakossága sem a Bocskai-, sem a Rákóczi-szabadságharcot nem támogatta (Bocskai serege fosztogatta /1605/, Vak Bottyán bevette /1706/).

 Vasútváros. Egy évvel a Pest-Vác vasúti szakasz megépítése után vasúti összeköttetése létesült Bécsújhellyel (1847). A ‘48-as szabadságharc leverése után - a Bach-korszakban - rövid időre az egész Dunántúl közigazgatási központja és legnépesebb városa lesz (1850-es évek). Vasúti kapcsolata épül Nagykanizsa felé (1868). Fejlődésnek indul az ipara (textilnégyszög, sörgyár à ”soproni ászok”).

 A tiranoni békediktátum Ausztriához csatolta volna a várost és szűkebb környékét is, ám később - ritka kivételként - a város hovatartozásáról népszavazást tartottak (1921).  A város lakossága - bár felerészt német volt - háromnegyed részben Magyarország mellett döntött.  Így jött létre az ún. Soproni-félsziget.  Ezért kapta ”a leghűségesebb város”, latinul ”Civitas Fidelissima” kitüntető címet.  Ennek emlékét őrzi a Tűztorony aljába vájt gyalogos átjáró, az ún. Hűségkapu. ”A trianoni döntés következtében elveszítette vonzáskörzetének nagy részét …” /Döv-807./ mivel a város az elcsatolt Őrvidék (Burgenland) legfőbb központja volt. A selmecbányai Bányászati Akadémia Sopronba településével jött létre az Erdészeti és Faipari Egyetem, mely a város legfontosabb oktatási intézménye volt.

 A város megsínylette a németajkúak kitelepítését (1947, leugrások a vonatról). ”1950-ben elvesztette megyeszékhely státuszát … A szocializmus idején nem fejlesztették, viszont a rendszerváltás óta fejlődése felgyorsult, a város fönixmadárként újáéledt. Idegenfordalma óriási, hazánk műemlékekben második leggazdagabb városa.” /Döv-807./. Az átjárható határ következtében egykori, az Őrvidékre is kiterjedő központi szerepét kezdi visszanyerni.

 Brennbergbánya

 A mai Magyarország területén itt indul meg elsőként (1753) a szénbányászat (barnaszén). A legenda szerint egy pásztor felfigyelt a közeli hegy füstölgésére (öngyulladás) -- Brennender Bergnek, magyarul ”Égő hegy”-nek. Rövidesen kiderült hogy egy kibukkanó szénréteg parázslik.

 Balf

 Sopron része (1985), mely gyógyfüdrőjéről nevezetes.

 3. Járásában van

 Fertőrákos

 A Fertőmelléki-dombság keleti lábánál.

 Kőfejtőjéről nevezetes. A a jól vágható lajtamészkövet a római kortól bányászták (1948-ig). A bányászat során 10 méter belmagasságú termek jöttek létre, melyekben színházi előadásokat is tarottak.

 A Fertő-tó egyetlen magyarországi fürdőhelye.

 Nagycenk

 A ”Soproni-félsziget” nyakánál lévő település

 barokk-klasszicista stílusú Széchenyi-kastélyáról nevezetes. Virágkorát a gróf Széchenyi István alatt élte (itt látható egykori dolgozószobája és könyvtára; a kényelmet gázvilágítás, vízvezeték és angol WC szolgálta). Sírját a közeli családi kripta őrzi.

 Fertőd

 A Hanság egykori mocsarainak déli peremén lévő település barokk stílusú Eszterházy-kastélyáról nevezetes, melyet ”magyar Versailles”-nek is neveznek (a mintegy 120 szobás épületet parkjának közepén szökőkút vize csobog, fénykorát - Eszterháza néven - a pompakedvelő építtető, Esterházy /”Fényes”/ Miklós herceg idejében élte; itt töltötte alkotóéveinek nagy részét udvari karmesterként Joseph Haydn. Mikor az Eszterházyak birtokközpontjukat Kismartonba helyezték át, a kastély hanyatlásnak indult.

 Sarród: Itt található a Kócsagvár épületegyüttese, a Fertő-Hanság NP. igazgatóságával.

 2. VAS MEGYE

 Járások (7): Celldömölk, Sárvár, Vasvár, Körmend, Szentgotthárd, Szombathely, Kőszeg.

 1. Celldömölk, 11 000

 Kisváros, járási székhely. ”Kemenesalja központja.” /ChoM-298./

 A közelében lévő Nagy-Somló a Nagy-Somlói borvidék névadója: nevezetes bora a somlói juhfark.

 ”Nemes fehérbort készítenek az ország legkisebb borvidékén, a Somló hegy vulkanikus talaján szüretelt szőlőből.” /F8N-136./

 2. Sárvár, 15 000

 Kisváros, járási székhely

 a Rába mentén,

 a Szombathely felől érkező Gyöngyös patak torkolatánál.

 Nevét a patak mellékének mocsaraitól védett földváráról kapta.

 A Nádasdy-várat a török sosem tudta elfoglalni (ötszögű, mocsaraktól védett, reneszánsz stílusú).

 Itt adták ki az első magyarországi nyomtatott könyvet (a református Sylvester János Újszövetség-fordítása).

 Nevezetes gyógyfürdője van.

 Járásában van

 Répcelak

 Település a névadó Répce folyó mellett, a Rábaköz és a Rábamente határán. Szárazjég- és patrongyára a mélyfúrásokkal felszínre hozott szén-dioxidra települt. Sajtgyárának közismert terméke a mackósajt.

 3. Vasvár, 4 000

 Törpeváros (1986), járási székhely – megyéjének névadó települése.

 ”A római korból származó itt talált vaskohók arra engednek következtetni, hogy Vasváron már ekkor jelentős vasfeldolgozó tevékenység folyt a helyben található gyepvasérc feldolgozásával. A rómaiak Castrum Ferreumnak nevezték az itteni várukat – a magyar városnév ennek pontos megfelelője. … A pannonhalmi monostor kovácsai a vasat rendszeresen Vasvárról hozatták.” /W/

 A honfoglalás után a borsodi Vasvár (Ózd) mellett a legfőbb vasipari és fegyvergyártó központ volt. A török időkben a fenyegetett településről (1578) Szombathelyre került a vármegyeszékhely. Az ún. ”békeház”-ban kötötték meg a szégyenletes vasvári békét (1664).

 Kohászata idővel a stájerországi, muravölgyi faszenes vaskohászat versenye miatt lehanyatlott.

 4. Körmend, 12 000

 Kisváros, járási székhely a

 Rába mentén, a Pinka patak torkolatánál.

 Nevezetessége a Batthyány-kastély.  Egykori lovardából boldog  Batthyány-Strattmann László, a ”szegények orvosa” kórházzá alakította.

 Járásában van

 Őriszentpéter

 Az Őrség főhelye és kulturális vendégforgalmának kapuja.

 A falu nyolc szerből áll. Román stílusú erődtemploma van.

 Itt van az Őrségi Nemzeti Park (2002) igazgatóságága.

 Néprajzi táj. Az Árpád-korban a nyugati határszélre a székelyekkel rokon gyepüőröket telepítettek, hogy megakadályozzák a német (stájer) telepesek beszivárgását (vö. Szentgotthárd első telepesei).  Íjjász könnyűlovasok voltak: az őrök feladata a járőrözés volt, a lövők a felvonuló ellenséget nyugtalanították (vö. Lövérek és Őriszentpéter).

 Ez a Moson, Sopron és Vas vármegyékre jellemző szervezet az Őrségben maradt fenn.  Utódaik a mai napig helyben élnek -- törzsökösek. Határvédelmi feladatuk ellátásáért kollektív nemességet élveztek (akárcsak a jászkunok és székelyek).  ”Szabadalmas őrállóknak” is nevezték őket.  Élükön az őrkapitány állott, székhelye Őriszentpéter volt.

 Idővel katonai szerepük elenyészett. Református hitre tértek. A török hódoltság után kiváltságaikat elveszették, a Batthyányok jobbágyaivá süllyedtek.

 Mivel a völgytalpak vizenyősek votak, házukat a dombhátak orrára építették (így a kóborlókat is könnyebben észrevehették).  Ahogy a család nagycsaláddá sokasodott, a magányos házak házcsoportokká, ún. szerekké lettek. Zalában a hasonló településeket szegesnek nevezik vö. Zalaegerszeg.

 Az egyes szerek csíkszerűen birtokolták a földet: a patakparti völgytalp vizenyős rétjét, a domboldal erdejét, gyümölcsösét, és a dombhát szántóit.  E borús, esőáztatta, kavicsos tájon utolsóként maradt fenn az égetéses-irtásos földművelés a Kárpát-medencében. A táj jellegzetessége volt a bakhátas szántás: a hantot egymással szembefordítva szántották ki, a közöttük lévő barázdában így lefolyhatott a felesleges víz.  Főként a hidegtűrőbb rozsot termesztették, de a szűken termő szántó sokszor még a vetőmagot sem adta vissza. A földművelés nehézségei miatt jövedelmüket télen favágással egészítették ki.  Erdőbirtokaik között sok volt a (részben őshonos) erdeifenyves -- vidéküket ”Gyantásország”-nak is nevezték (gúnynév volt).

 A táj népi építészete gazdag.  A boronafalú házakat fatörzsekből rótták össze fecskefark-csapolással.  A zsúptetőt roszszalma adta.  Sokáig fennmaradt a füstös ház, ahol nem építettek kéményt: a kemence füstje az ajtónyílás fölött gomolygott kifelé.  Házaikban foklával világítottak (fokla vö.  fáklya: vas tartóelem, benne fenyőfogács).   A kerített ház palánkja tolvajtól, farkastól védett.  Mellette gyakran kastu és tóka állott.  A kastu zsúptetős, emeletes kamra. Földszintjén tartották a szekeret, ekét, lisztet.  Az emeletre létrán lehetett feljutni, itt őrizték a zsírt, sonkát és aszalták a gyömölcsöt. Az anyajogú társadalom emlékeként a kastu kulcsát a nagycsalád legidősebb nőtagja őrizte. Az ásott tóka mn. tavacska v. vizesgödör a hulló csapadékot gyűjtötte össze. Az állatok itatására és mosásra szolgált. A dombhátakon nehéz lett volna kutat ásni, a források pedig csak a domb lábánál fakadtak - onnan csak az ivóvizet hozták.

 Mivel sokáig nem volt földesuruk, vidékükön nem épült vár és kastély sem. A török időkben templomaikat vették fallal körül à erődtemplom.  A szoknyás haranglábak amellett hogy úrvacsorára hívtak, a szerek közti kapcsolattartást is segítették. Sisakjukat zsindely (deszkacserép), szoknyájukat rozsszalma alkotta.

 A néprajzi táj két részre tagolódik.  A Felső-Őrség Ausztriához (Várvidék) került, központja Felsőőr (n. Oberwart, a legnagyobb ausztriai magyar nyelvsziget). A 20 falut magában foglaló Alsó-Őrség Magyarországon található (Vasi-hegyhát, Kemeneshát).

 5. Szentgotthárd, 9 000

 Kisváros, járási székhely a Lapincs patak torkolatánál.

 Nevezetessége a ciszterci apátság.

 A szentgotthárdi csatában a Rába gázlójánál győzte le a Montecuccoli-vezette keresztény sereg a törököket (1644) - mikor azok már Bécset fenyegették.

 A rendszerváltás után az itteni GM / Opel autógyárban készült az első magyarországi személyautó: egy Opel Astra (1992). Ma a városban ”… a hazai személygépkocsi-ipar egyik legnagyobb üzeme, az Opel motor- és sebességváltó gyára működik.” /F8N-139./  A járás legnagyobb munkaadója (2007: 700 fő).

 Külterületén található a rábafüzesi határátkelőhely (8-as főút, Grác felé).

 Járásában van

 Felsőszölnök: A honfoglalás óta ezen a vidéken élő vendek (szlovének, n. windischek -- Vendvidék) által lakott falu, Magyarország legnyugatibb települése, az osztrák-magyar-szlovén hármashatárnál.

 6. Szombathely, 77 000 (‘90: 85e)

 1. Földrajzi energiái

 ”… Vas megye székhelye, gyorsan fejlődő városunk.” /F8N-139./

 Kőszeghegyalja és a Sopron-vasi-síkvidék határán, a

 Gyöngyös patak mentén.

 A Nyugat-dunántúli régió Győr után második legfőbb központja, mely a régióban központibb helyzetét kihasználva próbált egyes szerepköröket Győrtől elhódítani.

 2. Történeti földrajza

 A Borostyánkőút menti település Római Birodalomban a Savaria nevet viselte. A bazaltlapokkal burkolt út rövid szakaszát belvárosában feltárták. A város nevezetetessége az Iseum, az egyiptomi eredetű Isis-kultusz székhelyének romja. A városban született Szent Márton (a Szent Benedek előtti nyugati szerzetesség első ismert alakja, későbbi toursi püspök, libák, megfelezett köpönyeg). ”Az egykori Savaria Felső-Pannónia provincia székhelye volt, amely egy földrengésben elpusztult.” /Döv-806./ (456).

 ”Vásárvonalon kialakult kereskedőváros volt …” /Döv-806./ Magyar nevét szombati hetivásárairól kapta. A török időkben a fenyegetett Vasvárról ide kerül a vármegye székhelye (1578-). Mária Terézia püspöki székhellyé teszi (1777). Jellegzetes vasútváros. ”… a vasút kiépülésével … központtá vált, megindult a kapitalista fejlődés, amely rendkívül gyors ipari gyarapodást, népességrobbanást és a városi infrastruktúrák kiépülését hozta. A 19-20. század fordulóján nevezték Szombathelyt a ’nyugat királynőjének’” /Döv-806./

 ”A trianoni határmegvonás visszavetette a város fejlődését …” /Döv-806./  Vonzáskörzetének nyugati harmadát elveszíti.

 A II. Világháború végén rövid időre főváros lesz (”belügyminisztérium a hátsó udvarban”).

 A kommunista diktatúra idején a ”vasfüggöny lehullása” miatt peremhelyzetűvé válik, a határsávba kerül (be- és kilépés csak engedéllyel), fejlődése megreked.

 ”A rendszerváltás indította el Szombathely újravirágzását…” /Döv-806./ Lendületesen fejlődik és kezdi visszahódítani várvidéki vonzáskörzetét.

 A Philips képernyőgyárban számítógép-monitorokat készítettek. A textilnégyszög délnyugati csúcsa volt. Itt működött a Marc cipőgyár. Jelentős faipara volt.

 Járásában van

 Torony: Falu Szombathelytől nyugatra. Miocén lignittelepére egykor osztrák-magyar hőerőművet terveztek.

 Horvátlövő: Falu Szombathelytől délnyugatra. Horvát eredetű lakossága az ”új honfoglalás” során érkezett.

 Ják: Falu Szombathelytől délre. Román templomát a Ják nemzetség építtette bencés szerzetesek számára.

 7. Kőszeg, 10 000

 Kisváros Szombathelytől északra, a Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös patak mentén, az osztrák határtól mindössze 2km-re.

 Várát Jurisich Miklós vezetésével védték meg a töröktől -- ”Jurisich-vár”.  Emléküket őrzi a ”Hősök kapuja” (1932), az elvonuló törökre utal a 11 órai harangszó.

 A ”szőlőjövések könyve” évszázadok óta (1740-) őrzi a tavaszi hajtások rajzát.

 Járásában van

 Horvátzsidány: A falu neve a hódoltság utáni ”új honfoglalás” során érkező horvátokra utal. Az ekkor betelepedő szlávokra alapozva kísérleték meg 1919-ben Magyarországból kitépni a ”Szláv korridor”-t (Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa).

 Bük: Gyógyfürdőjéről nevezetes falu a Répce mellett.

 3. ZALA MEGYE

 Járások (6): Keszthely, Zalaszentgrót, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Letenye, Lenti.

 1. Keszthely, 20 000

 Kisváros, járási székhely, ”… nem csak üdülő-, hanem egyetemi és kulturális központ is. A nagy kiterjedésű parkban álló Festetics-kastély az ország egyik legszebb barokk műemléke.”

 A város a tó északi partján, a róla elnevezett Keszthelyi-hegység lábánál helyezkedik el.

 A Festetics család birtokközpontja lett (1739-). Kastélyuk több nemzedék építtette (1750k. - 1887).  Végleges formájában eklektikus stílusú (”vaskalap-alaprajzú”).

 A család legismertebb sarja Festetics György volt (1755-, Keszthelyen 1791-1819). Az általa alapított Georgikon (1797-) Európa első felsőfokú mezőgazdasági iskolája volt (az intézmény nevét az alapító keresztnevéből képezték).  Elsősorban birtokainak felkészült irányítóit képezte benne, de volt benne ”parasztiskola” és ”gazdasszonyképző” tagozat is.  Jogutódja a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem (1970-).

 Életének utolsó két évében itt rendezte meg a Helikon ünnepségeket (1817-19), melyen a dunántúli írókat, költőket (pl. Berzsenyi) látott vendégül (Helikon a görög mitológiában a múzsák lakhelye).

 A vasútépítések kora Keszthely számára visszaesést hozott, mivel a vasút sokáig elkerülte.

 A város további nevezetessége a Balatoni Múzeum (1897/37), mely többek között a balatoni halászat emlékeit őrzi (nádkunyhó, bödönhajó, háló, szigony, szolgafás bogrács). 

 Járásában van

 Hévíz

 ”… az ország legjobban kiépített nemzetközi hírű termálfüdrője. Radioaktív termálvizével a tó mellett létesített szanatóriumban mozgásszervi betegségeket gyógyítanak.” /F8N-161./

A fürdőváros Keszthelytől 6 km-re észak-északkeletre található, a Hévízi-forrástónál.

 Neve is erre utal. A tölcsér alakú tó 35 oC-os vize 40m-es mélységből tör fel, kétnapi vízhozama egyezik a tó víztömegével.  Levezető vízfolyása a Hévízi-patak.  A tó nevezetessége az Indiából betelepített piros tündérrózsa. Az első fürdőházakat még Festetics György építtette. Később a vendégeket Keszthelyről kocsikon fuvarozták. A Tófürdő mellett fedett termálfürdő is épült. A település keresőinek 80%-a a ma a vendégforgalomból él.

 2. Zalaszentgrót, 6 000

 Törpeváros, járási székhely,

 a Zala északi nagy kanyarjánál.

 A Felső-Zala egykor a Marcalba folyt. Térségében (Türje) hódította el a Marcaltól az Alsó-Zala.

 3. Zalaegerszeg, 60 000 (‘95: 63e)

 1. Földrajzi energiái

 ”… Zala megye székhelye.” /F8N-146./

 a Kemenshát, a Kelet-Zalai-dombság és Göcsej hármas határán

 a Zala folyó mentén.

Nevében az egykori szeges települést őrzi.

A középkorban mezőváros lett.  A török időkben végvárrá épül. Mocsarak védte fatornyos palánkvárát a török csak egy évre birtokolta (1644).

 A városközpont fő épülete és egyben a város jelképe a barokk stílusú, kéttornyos plébániatemplom (1750-60). Híres plébánosa volt Mindszenty József (1919-44), a későbbi esztergomi érsek.

 Annak ellenére hogy vármegyeszékhely volt, sokáig lassan fejlődött. A vasút elkerüli: ”A vasútépítés időszakában csak mellékvonalat kapott, gazdasága lassan fejlődött, lakossága is alig gyarapodott.” (csizmadiás anekdota).

 A szocializmus évtizedeiben ”felpumpálják”: ipara és népessége gyorsan növekedett (1949-ben még csak 16 000-en lakták).  A környék népi építészetét a Magyarországon elsőként alapított Göcseji Falumúzeum (1968) mutatja be.  A város fölötti dombtetőn TV-torony magasodik (1975).

 Fejlődését sokrétű ipara elősegítette…” /F8N-146./ Építőanyaggyártása, vegyipara és könnyűipara (tej, hús) jelentős. A Zalai Finomító a mára már jelentéktelenné vált zalai kőolajmezők sűrű olaját dolgozza fel: aszfaltot gyárt. A hazai finomítókapacitás 5 %-át adja. A Zalakerámia Rt. Magyarország legnagyobb csempegyára.  A Zalaegerszegi Ruhagyár a női munkaerő foglalkoztatására települt. Bútorgyára az országban a legnagyobb volt. Létrejöttében nagy szerepe volt annak hogy Nógrád megyével együtt Zala a legerdősültebb megyénk (40%).

 4. Nagykanizsa, 48 000 (‘94: 56e)

 1. Földrajzi energiái

 ”… Zala megye második legnépesebb városa.” /Döv-807./

 a kétpólusú Zala megye déli részének központja a Principális-csatorna mellett.

 Érinti az Adriai-tengerpart felé összeköttetést biztosító M7-es.

 2. Története és gazdasága

 A középkorban az adriai karavánút menti település mezővárossá emelkedett.

 A mocsaras Kis-Balaton (Zalakaros) és a Drávamente ártere közötti kapuban van, ezért a ”Dunántúl Gibraltája” nevet is viselte. A török időkben ezért a Dél-Dunántúl legfőbb végvára. Híres kapitánya volt Thury György. A török elfoglalja (1600-1690, Romlottvár mondája), majd Lipót császár leromboltatta (1702). Köveit széthordják. Emlékét díszkapu őrzi.

 A Habsburg uralom alatt a terménykereskedelem révén fejlődik. ”Megyeszékhely sosem volt, noha hosszú évszázadokon keresztül a megye legjelentősebb településének számított. A 19. század második felétől a Dunántúl egyik jelentős vasúti csomópontja lett, gazdasági fejlődése felgyorsult, nagyvárosias belvárosa ekkor épült ki.” Jellegzetes vasútváros, vö. ”megy a gőzös Kanizsára”. Főként az Adriai-tengerpart kikötővárosaival (Fiume, Trieszt) kereskedik, sőt saját hajói járják a tengert. Gyárai a horvát piacra is termeltek. Egy évszázadon át a vármegye/megye legnépesebb és legiparosodottabb városa volt (1870-1970).

 A trianoni békediktátum fejlődését derékba törte. A határszélre került városban a zalai kőolajbányászat hozott újra fellendülést: ”a zalai olajipar fővárosa” lesz. A Rotary Fúrási Rt. kőolaj- földgáz- és hévízkutakat fúr Magyarországon, és távoli tájakon egyaránt (Szahara, Arábia).  Szakemberei részt vettek a felgyújtott kuvaiti olajkutak oltásában is.  A város más cégei kőolajipari gépeket gyártanak és gázvezetékeket építenek. A zalai földgázra üveggyár települt - az üveggyár pedig a (Tungsram-)izzógyártást vonzotta magához.   Fényforrásgyára az amerikai General Electric (r. GE) kezébe került.  A világtermelés 5%-át adja.  A hagyományos izzók mellett  energiatakarékos kompakt fénycsöveket is gyárt. Könnyűiparából a bútorgyártás és húsipar emelkedik ki.

 3. Járásában van

 Zalakaros: A gyorsan fejlődő fürdőváros gyógyvizét (92 oC-os hévíz) kőolajkutató fúrásnak köszönheti (1965-). Különösen alkalmas a reuma gyógyítására.

 5. Letenye, 4 000

 Törpeváros, járási székhely, az Adriai-tengerrel összeköttetést biztosító 7. főút Horvátországba vezető határátkelőhelye.

 Térségéből kerül ki a legtöbb fenyőfa a karácsonyi ünnepekre.

 6. Lenti, 8 000

 Törpeváros, járási székhely a Szlovén határ közelében, a Murába torkolló Kerka mellett. Az elcsatolt Alsólendva hiányközpontja.

 A török nem tudta elfoglalni.

 Egykori katonaváros (1951-97), ahonnan a magyar sereg az Alpok felé indított volna elterelő támadást, míg a szovjetek Horvátország területén át törtek volna a Pó-alföldre.