1. TOLNA MEGYE

 Járások: Tolna, Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, Tamási, Paks.

 1. Tolna 11 000

 A kisváros járási székhely.

 A középkorban a vármegye székhelye és névadója.

 A tolnai tábor volt a magyar sereg gyülekezőhelye a mohácsi csata előtt. A hódoltság alatt lepusztult.

 Később a dunai hajózást kihasználó gabonakereskedő mezővárosként virágzott fel (hajóépítés, hajóvontatás, hajómalmok). Fejlődését azonban megtörte a Duna elterelése és az, hogy a vasút elkerülte.

 2. Szekszárd, 33 000 (‘89: 38e)

 Földrajzi energiái

 A legkisebb népességű megyeszékhely

 a Szekszárdi-dombság és a Tolnai-Sárköz határán

 a Sió-csatorna mellett

 a 6-os főút közelében.

 Történeti földrajza

 ”… Tolna megye megyeszékhelye. A lösztalajjal borított és szőlővel beültetett dombok előterében fekszik. Közelében a Duna árterén húzódik a vizenyős és erdőkkel borított, vadban gazdag Gemenci Tájvédelmi Körzet.

A Sárköz vidéke híres népművészetéről /fekete alapon fehér fonallal varrt főkötők, csipkék/ és népi táncairól.” /F8N: 145-146./

 Egykor Duna parti város volt, de a folyam szabályzásával 12 km-re került tőle (vö, Kalocsa).

 Bencés apátságát I. Béla király alapította (korona vagy kard?, 1060-63, ide temetik, benne töltötte utolsó éjszakáját Tomori Pál és II. Lajos a mohácsi csata előtt, romjai láthatók).

 A török hódoltság alatt elpusztult, majd borkereskedő mezővárosként újjáéledve lesz megyeszékhely (1780). Szüreti mulatságain a nagyotmondó Háry János mesélte történeteit (napoleoni háborúk kiszolgált katonája, fazekasmester). Ma Szekszárdi-borvidék borászati központja.

 A város híres szülötte Babits Mihály -- szülőháza (bútorai, kéziratok).

 Duna-hídja a rendszerváltás után épült. A várostól délkeletre terül el a Gemenci-erdő.

 3. Bonyhád 14 000 (15 e)

 ”A Völgység fővárosa” --> p. a Völgység és a Szekszárdi-dombság határán, a Völgységi-patak mellett található. ”Sváb-Törökország fővárosa” --> egykori tejelő szarvasmarhatartása mára veszített jelentőségéből, híres zománcgyára van. Németajkú lakosai (ma: 1/3) itt alapították a ”Hűséggel a hazáért” mozgalmat. Nagyrészt kitelepítették őket: házaikba felvidéki magyarokat, erdélyi székelyeket és aldunai csángókat telepítettek.

 Itt élt a Perczel család, melynek sarja volt Perczel Mór honvédtábornok, akit Vörösmarty Mihály. tanított. A család udvarháza és a tábornok sírja is itt található.

 4. Dombóvár, 19 000 (20 e)

 Fiatal kisvárosunk (1970), járási székhely a Kapos mellett.

 Nevét a folyócska által körülölelt Dombó várról kapta.

 Vasútváros, mely Kaposvárhoz szorosan kapcsolódik.

 5. Tamási, 8 000 (10 e)

 Félreeső kistérség járási székhelye Külső-Somogy délkeleti részén, a Koppány mellett.

 Járásában van

 Gyulaj: Erdejének dámvadállománya világhírű (Eszterházy-birtok volt, ma: bérvadászat).

 6. Paks, 19 000

 A kisváros nevezetessége a Dunára leszakadó, 50 m magas

 ”Paksi löszfal”, melynél jégkor (2m) év löszképző folyamatait lehet tanulmányozni (eltemetett vöröstalajok, löszbabák). A

 Paksi Atomerőmű adja az ország áramtermelésének 40%-át. Az erőmű a legolcsóbb áramot termeli. A négy blokkból álló erőmű évente mindössze 40 tonna oroszországi fűtőelemet használ fel (egy blokkba 100 db 150 kg-os kazetta kerül), mely vasúton érkezik. A kazetta nem sugároz, a benne lévő kapszulák akár kézbe is vehetők. Az erőmű a hűtővizét a Dunába bocsátja - és azt 1 oC-kal melegíti. Az erőmű orosz tervek alapján, orosz és magyar szakemberek munkájával épült. A blokkokat 1982-87 között helyezték üzembe. A város környezetében 30 km-es sugarú körben ellenőrzik a levegőt és a talajvizeket. Bátaapáti a kis-és közepes radioaktivitású hulladékok tervezett lerakóhelye. A még jelentősen sugárzó kiégett fűtőelemeket súlyos védőburkolatban Oroszországba viszik. Magyarországon az atomenergia társadalmi elfogadottsága 75%-os. /Forrás: Népszava.14.07.30./

 Járásában van

 Dunaföldvár, 9 000

 Kisváros a Mezőföld Dunára néző peremén. Régi-új városunk (1989).

 A Rákóczi-szabadságharc alatt itt kelt át a Dunántúlt felszabadító Vak Bottyán serege.

 Dunai kikötője által a gabonaszállító bőgőhajók korában a vármegye legnépesebb települése lett (1800). A gőzhajók korában (1930) jelentősége fokozódott, de a vasutak elkerülték.

 A trianoni békediktátum után épült hídja (1930) a rendszerváltásig az egyetlen volt Budapest és Baja között.

 2. BARANYA MEGYE

 Járások (10): Pécs, Pécsvárad, Szentlőrinc, Komló, Sásd, Mohács, Bóly, Siklós, Sellye, Szigetvár.

 1. Pécs, 155e (‘80: 170e)

 ”… már a kelta és római időkben is létezett település /Sopiane/ … Baranya megye megyeszékhelye ... A Zsolnay gyár porcelánjai szépségükkel értek el sikereket. A gyár a dísztárgyait fedő különleges színű eozin mázaival Európa-szerte ismertté vált. A város történelmi emlékekben gazdag városrészét az Árpád-ház idején épült négytornyú katedrális uralja. Múzeumai gazdag gyűjteményeikkel tűnnek ki. A város egyetemén több ezer diák tanul.” /F8N-145./

 1. Földrajzi energiái

 Baranya megye székhelye,

 az egymillió lakosú Dél-Dunántúl régióközpontja,

 a Dunántúl legnagyobb városa.

 A központibb helyzetére hivatkozó Kaposvárral egy időben vetélkedett egyes központi szerepkörökért.

 A Mecsek és a Baranyai-dombság hegylábi vásárvonalán, a

 Misina-tető alatt, a Tettye-karsztforrásainál, a Pécsi-víz mellett.

 Budapestről a 6-os főúton érhető el.

 2. Történeti földrajza és gazdasága

 A kelta uraknak a közeli Jakab-hegyen állott hegyi erődje (hatalmas földvár Kővágószőlős felett, urnás halomsírokkal).

 Az utak elágazásánál lévő Sopianie a római korban kereskedővárossá fejlődik. Ekkor épülnek ókeresztény sírkamrái, melybe az előkelő családok temetkeztek. Falfestményeik a római katakombákéihoz hasonlóak - a föld őrizi meg őket.

 Szent István teszi a várost püspöki székhellyé (1009). A mai székesegyház alakjában az Árpád-korinak felel meg.

 A mai műemléki városmagot körülvevő - nyomokban ma is látható - városfal a tatárjárás után kezd épülni. Nevezetessége a kapuvédő körbástya mn. barbakán. A környező karsztforrások lezúduló vize a középkorban malmokat (gabonaőrlő, posztóverő-, fűrész- és lőpormalmok) hajt. Nagy Lajos a városban (1367-) egyetemet alapít, amely az uralkodói szándék ellenére csak sorvadozott a híresebb külhoniak (Pádua, Bécs, Krakkó) árnyékában. Háromszáz diákja azonban ott küzd a mohácsi csatamezőn. A város nevezetes püspöke volt Csezmicei János, felvett nevén Janus Pannonius.

 A török derékba törte a város fejlődését, bár Pécs a Hódoltság legnagyobb városa lesz. Nyüzsgő bazársorán keleti kelmék és fűszerek cseréltek gazdát az összeharácsolt kincsekért. Ekkor épült a város főterén - egy Árpád-kori templom köveiből - a Gázi Kászim pasa dzsámija: a legnagyobb magyarországi törökkori épület (kupolás tető, szamárhátíves ablalkok).

 A hódoltság utáni időkben a bortermelés vált jelentőssé.  A régi pécsi családokat - szőlőbirtokuk révén - ”tüke”-nek nevezték. Később a feketeszén bányászat segítette a város fejlődését. A Zsolnay porcelángyár (agyagbányák, fazekasok, szakirodalom, kísérletek -- zöldessárga hajnalpír mn. eozinmáz).

 A trianoni békediktátum után megszállják. Vonzáskörzete a Drávaköz elvesztésével megcsonkul. Másrészt ide költözött át Pozsonyból az egyetem (1923).

 A szocializmus évtizedeiben a város keleti határában működő egykori uránbánya munkásai számára építették az uránvárosi lakótelepet.

 A rendszerváltás után ”forintfaló” uránérc- és feketeszén bányászata megszűnik; kesztyűgyártása kisvállalatokra tagolódik.  A jöttment Nokia monitorgyár az olcsóbérű munkaerő kihasználására települt.

 A város nevezetessége a Csontváry- és Vasarely-múzeum.  Egyeteme mellett roma gimnáziuma is nevezetes (Ghandi-alapítvány).

 Pécsett van a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága.

 ”A Mecsek hegység lankáin a mészben gazdag talajon jól terem az őszibarack… a Mecsek déli lejtőinek szőlőjéből fehérborokat nyernek.” /F8N-144./, de a szelídgesztenye és füge is előfordul.

 3. Járásában van

 Abaliget: Töbrök, cseppkőbarlang.

 Orfű: Tórendszer, strand à a pécsiek pihenőhelye.

 2. Pécsvárad, 4 000

 Törpeváros, járási székhely a Keleti-Mecsek déli lábánál, a Zengő alatt.

 Bencés monostorát Szent István király alapította, vára erre épült.

 3. Szentlőrinc, 6 000

 Kisváros, járási székhely. Járásában van

 Gyűrűfűpuszta: Az elsőként elnéptelenedett magyar falu, Szigetvár közelében.

 4. Komló, 24 000

 Kisváros, járási székhely a

 Mecsek északi lábánál. Egykori szocialista

 iparváros (1951). Feketeszén bányászata révén lett a megye második legnépesebb városává (1980).

 A magas bányászkeresetek miatt egy időben ”Monte Komló”-nak is hívták (a szerencsejátékáról nevezetes ”Monte Carlo”-t utánozva). A rendszerváltás óta a ”forintfaló” bányászattal felhagytak, ami jelentős munkanélküliséget okoz.

 5. Sásd, 3 000

 Törpeváros, a Hegyháti járási székhelye

 Pécs szerb megszállása alatt (1918-22) ideiglenes megyeszékhely lett.

 6. Mohács, 18 000

 ”… a csata helyszínén … szépen gondozott Történelmi Emlékhely található. Hagyományos szokás farsang végén a busójárás, amikor félelmetes maszkokba öltözött fiatalok nagy zajjal űzik el a telet.”

 Kisváros Pécstől keletre, a Duna mellett.

 1. Mohácsi vész: 1526-ban a Mohácsi-síkon vérzett el másfél órás öldöklő tusában a Magyar Királyság hadereje a török túlerővel harcolva (25e / 40e) -- jelképpé vált -- történelmi emlékhely.  A király a város északi határában folyó Csele-patakba fulladt.

 2. Busójárás: Az Új honfoglalás során a magyarok, svábok és szerbek mellett sokác-horvátokkal népesült be.  Ez utóbbi népcsoport télűző ünnepe, melyet a farsang végén tartanak. Mára tízezreket vonzó látványossággá lett.

 A mohácsi sokácok (horvátok) téltemető-tavaszköszöntő ünnepe, mely a termékenységet és az ártó hatalmak elűzését is szolgáló babonás szertartás is volt egyben. Az ünnep nagy felvonulása a nagyböjt kezdete előtti vasárnapra esik.

 A bandákban gyülekező férfiak szalmával kitömött gatyában, kifordított bárányködmönben, arcukat fűzfából faragott, rikító színű, félelmetes álarccal rejtve gyülekeznek. Aztán megindul a menet és sorra járja a sokác-negyed házait. Kereplőkkel és a vállon vitt több méteres, messzehangzó busókürt megfúvásával nagy zajt csapnak. "Poklada, poklada!" kiáltják át a kerítéseken. A szó átöltözést, átváltozást, újászületést jelent. Ezután fabuzogánnyal megveregetik a kaput, bebocsátást kérve.

 Ha szeretettel fogadják őket, odaadják fából faragott ajándékukat, melyek között a vízhordó fa nősülési szándékot is jelez. A földre hintett hamu ősi termékenységi varázslat maradványa. A szíves fogadást a kalács és bor ajándéka mutatja.  Ha nem üdvözlik őket megfelelőképpen, a vállukon vitt ekével felszántják az udvart. Végül a sokác-negyed főterén hatalmas tüzet raknak és dudaszóra táncot járnak.

 Az I.Vh. előtt az ünnep néha részegeskedéssé fajult és ezért időnként be kellett tiltani. Napjainkban az utazási irodák szelídebb formában vendégforgalmi látványosságként rendezik meg az ünnepet.

 Egy időben azt tartották hogy a busók űzték ki a városból a babonás törököket. Ez nem igaz, mert Mohács a Habsburg csapatok által győzedelmesen megvívott ún. második mohácsi csatával szabadult fel a török alól. A csata után 20 000 török maradt a csatatéren.

 3. A Mohácsi Farostlemezgyár (MoFa) az ártéri erdők fáját dolgozza fel.

 4. Kikötőjében hajózzák be a bólyi kukoricát és a beremendi cementet.

 7. Bóly, 4 000

 Törpeváros, járási székhely.

 Modern mezőgazdasági kombinátja van (szójatermesztés, kikötő). ”Új termék a szójabab, amely magas fehérjetartalma miatt az állattenyésztés takarmányellátásában nélkülözhetetlenné vált.” /F8N-143./

 8. Siklós, 9 000

 Törpeváros, járási székhely, Pécstől délre

 a Villányi-hegység déli lábánál.

 Magyarország legdélibb városa.

 Vára a tatárjárás után épült. Virágkorát a Garai bárók birtokközpontjaként élte, akik egy időben az ország leghatalmasabb földesurai voltak. Öt hónapon át itt őrizték a magyar királyt (Zsigmond, 1401).  Legértékesebb része a hálóboltozatos, gótikus várkápolna.

 A város része Máriagyűd - ősi Mária-zarándokhely.

 A Villányi borvidék központja, szőlei a hegység déli lankáin teremnek (esőkeltő rakéták).

 Harkány: Gyógyfürdő a Villányi-hegység lábánál.

 Beremend: Magyarország legdélibb települése. ”… a Dráva partján cementgyár … működik …” /F8N-144./ A Duna-Dráva Cement Kft. helyi gyárát Beremendi-rög látja el mészkővel (a Villányi-hegység szigethegye). A Kft. ”… hazánk vezető építőanyag-gyártója, amely cementet, transzportbetont .. állít elő … a vállalat két, németországi székhelyű építőanyag-ipari társaság … tulajdonában van.” /Net/

 9. Sellye, 3 000

 Törpeváros, járási székhely,

 az Ormánság főhelye.

 Az Ormánság egy néprajzi táj a Dráva és Fekete-víz vízvidékén. Nevét az ármentes halmokról kapta, ezek az ún. ”ormány”-ok. Magyar népe törzsökös: a honfoglalás óta helyben él. Gazdálkodásukban fontos volt a makkoltató sertéstenyésztés. Nyelvjárási jellegzetessége volt a kettős-magánhangzós beszéd (pl. ló -- luó). Házaik gerenda-négyzetre épített talpas házak voltak (erre került a paticsfal). A kelengyét faszegelésű ládában tartották, ez volt a ”szökröny”. Jellegzetesség az ősi soron ”fehér gyász” (vö: Kína). Az ormánságiak reformátusok lettek. Áradások idején volt hogy csónakon mentek temetni és fatörzs-görgőkön magasabb helyre vontattak templomot. Az anyajogú nagycsaládokba a férjek ”fogadott legény”-ként érkeztek. Elsőként kezdték az egykézést. a több gyerek szégyen lett. Gyakori volt a magzatelhajtás.

 A trianoni országhatár a megye elszegényedő peremvidékévé tette (helyenként 80%-os munkanélküliség, ”felírás”, napi két buszjárat, pécsi állakhely). Egyes falvakban 10 halálesetre jut egy születés -- a népesség ”olvad mint a napra-tett vaj”: ”jövője” a bérvadászat.

 Járásában van

 Alsószentmárton: Az első teljesen cigány lakosságúvá lett magyarországi falu.

 10. Szigetvár, 8 000

 Apróváros Pécstől keletre a Zselic lábánál, az Almás-patak mentén.

 Vár: Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli főkapitány védőserege itt halt hősi halált 1566-ban a földvár védelme során -- kirohanás.  A hatalma csúcsán lévő Török Birodalom szultánja ezt már nem érte meg.

 3. SOMOGY MEGYE

 Járások (8): Marcali, Fonyód, Siófok, Tab; Kaposvár; Csurgó, Nagyatád, Barcs

 1. Siófok 25 000

 ”A part mentén épült hosszú szállodasorával vonzza azokat, akik az élénk, sok szórakozást nyújtó üdülőhelyeket keresik.”

 Középváros,

 Somogy megye második legnagyobb városa és egyben

 a tópart legnépesebb városa és legfőbb vendégforgalmi központja: ”a Balaton fővárosa” /T5M-191./

 Nevének megfelelően a Sió kiszakadásánál – fokánál – található.

 Zsilipjével szabályozható a tó vízszintje.  Az

 Ezüst- és Aranyparton a tópart legnagyobb szállodasora húzódik. Itt működik a balatoni

 viharjelző szolgálat. Itt gyártják a Sió

 gyümölcsleveket.

 Járásában van

 Ságvár: Löszben megőrzött jégkori rénszarvas vadászok sátorhelyéről nevezetes.

 Szántód: Turzásháromszög a Tihanyi-félszigettel szemben.

 Balatonszárszó: József Attila öngyilkossága (1937).

 Balatonőszöd: A falu határában a késő rézkori ”szekerek népének” városára bukkantak a sztráda építés során.

 2. Tab, 4 000

 Törpeváros, járási székhely Külső-Somogy északi részén,

 a Balaton árkával párhuzamos Kis-Koppány mellett. Járásában van

 Törökkoppány: A török hódoltság alatt a térség központja. Fekete István: ”A koppányi aga testamentuma” c. regényében szerepel.

 3. Fonyód, 5 000

 Törpeváros, járási székhely.

 Nevét a gyékény- és fűzfa vessző fonásáról kapta. Jelentős volt a halászata.

 Bazaltból álló Várhegyét egykor körbevette a Nagyberek mocsara.

 Közelében van

 Buzsák: Elzárt település a Nagyberekben, ősi táncok, faragások, hímzések (öltöztetett Mária).

 Balatonboglár: A törpeváros körül ”… szőlő- és gyümölcstermesztő területek helyezkednek el.” /F8N-161./ A Balatonboglári borvidék központja. Itt készül a BB bor, pezsgő és gyümölcslé.

 Somogyvár: Falu a Nagyberek és Külső-Somogy határán.  Itt állott Koppány földvára.  Bencés apátságát  Szent László király temetkezési helyéül építette. Eredetileg ide temetkezik, később viszik Nagyváradra. Bazilikájának romjai megmaradtak (57x25m). Köveinek egy részét a Balaton északi partjáról hajón szállították a mai Nagyberek vízfelszínén át. A középkorban vármegyeszékhely volt.

 4. Marcali, 12 000

 Kisváros, járási székhely Belső-Somogy északi részén, a löszfedte Marcali-hát és a Nagyberek határán.

 Nevét egykori birtokosáról kapta (-1488).

 Járásában van

 Nikla: Berzsenyi Dániel, ”a niklai remete” udvarháza

 5. Kaposvár, 65 000 (‘85: 75e)

 ”… Somogy megye székhelye. A Kapos völgyében …” /F8146./

 1. Földrajzi energiái

 Somogy megye székhelye. Somogy a Dunántúl legnagyobb területű és legritkábban lakott megyéje.

 A Külső-Somogy délnyugati szélén, a Zselic határán, a Kapos mentén helyezkedik el.

 2. Történeti földrajza

 Nevét a Kapos folyóról és kicsiny váráról kapta. Várát a Rákóczi-szabadságharc előtt császári parancsra felrobbantják. A török hódoltság után megyeszékhely (1749), de a többi somogyi falu közül csak a Déli vasút (1872) megépítése után emelkedik ki à vasútváros (1873). Ipari üzemei ezután alakultak. A rendszerváltás után lett püspöki székhely (1993).

 Itt működik Magyarország egyetlen megmaradt cukorgyára.

 3. Járásban van

 Taszár: A balkán-háborúban jelentős szerepet játszó NATO támaszpontjáról (1995-) nevezetes falu Kaposvártól keletre (8km-re).

 6. Csurgó, 5 000

 Törpeváros, járási székhely,

 a Zalai-dombság és Belső-Somogy határán, a Dráva mellett,

 a Délivasút horvát határátkelőhelye (1872).

 Gimnáziumban tanított egy éven át Csokonai Vitéz Mihály (1800-1801).

 7. Nagyatád, 11 000

 Kisváros, járási székhely Belső-Somogy középső részén, a Rinya mellett.

 Járásában van a

 Baláta-tó: Ős-Duna homokja -- lefolyástalan buckaközi-tó (ősláp, keresztes vipera).

 8. Barcs, 11 000

 Kisváros, járási székhely Belső-Somogy déli részén, a Dráva mellett.

 A vasút- és hídváros egykor jelentős gabonakereskedő város volt - fejlődését a trianoni békediktátum törte meg. Ma a 7-es főút drávai határátkelőhelye.

 Nevezetessége a Barcsi borókás. Úgy jött létre, hogy a tarra-vágott tölgyesek helyén legeltettek.