1. NÓGRÁD MEGYE

 Járások (6): Rétság, Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó, Bátonyterenye, Salgótarján

 1. Rétság, 3 000

 Törpeváros, járási székhely a Börzsöny és Nyugati-Cserhát közti átjáróban,

 a Nógrádi-mednece délnyugati peremén.

 A trianoni békediktátum után egy időre katonaváros lett (1936-97).

 Járásban van

 Nógrád

 A Börzsöny keleti lábánál lévő falu az Árpád-korban a mai megyének is nevet adó vármegyeszékhely.

 Vára riolitláva-dadadókúpon magasodik.

 Drégelypalánk

 Falu a Börzsöny északkeleti lábánál.

 Közelében (5km) van Drégelyvár, ahol a Szondi Miklós százötven vitéz magyarral három napon át feltartotta a budai pasa tízezres hadát (1552). Tettükről írja Arany János a "Szondi két apródja" c. balladáját.

 2. Balassagyarmat, 16 000

 Kisváros, járási székhely, a Nógrádi-medence legfőbb magyarországi központja az Ipoly mellett.

 ”Múzeumában a palóc népművészet gyűjteménye látható.” /F8N-174./

 Nevét a a Balassa-nezetségről és a honfoglaló gyarmat törzsről kapta. A török hódoltság után Nógrád vármegye megyeszékhelye (1790-1949).

 A "palóc főváros"-nak is nevezik. Itt van a Palóc Múzeum. Az itteni vármegyeházán volt hivatalnok Mikszáth Kálmán, aki nagy szeretettel írt a "A jó palócok"-ról és azok "görbe ország"-áról (görbe -- dimbes-dombos).

 A trianoni békediktátummal elveszíti vasútállomását, vonzáskörzetének északi felét és megyeszékhelyi rangját is. Határváros lesz.

 Térségnek híres terménye a "nógrádi rózsaburgonya". (őszi krumpliásás, műanyaghálós zsák, útmente v. teherautó).

 3. Szécsény, 6 000

 Apróváros, járási székhely az Ipoly mellett.

 Itt választották vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet (1705). Járásában van

 Hollókő: ”… védett palócfalu, eredeti házaival a világörökség része.” /F8N-174./

 A mintegy félmillió palóc az Északi-középhegység és az Északnyugati-Kárpátok közötti szűkentermő dombvidéket lakják a Garam és Sajó között. Szállásterületüket megfelezi a trianoni országhatár. Valószínűleg közéjük olvadtak be a szkíták előtt érkező kimmerek – és tőlük ered a Gömör elnevezés. Mai nevüket a kunokról kapták, akiket oroszul is polovecnek hívtak. A palócok katolikusok, területük a váci és egri püspökségekhez tartozik. Tájszólásuk "á-zó” ("pálóc"). Nagycsaládjaikat "had"-nak nevezték. Házaikat zsilipelve, de közös tető alá építik. Az utcai oldalon esővető, faoszlopos tornác, kőalap és pincekapu van, ezért a ház "emeletesnek" látszik. A női népviseletben előfordul a 20 alsószoknyás öltözék is, mely kihangsúlyozta a csípő kerekségét. A szoknyák ráncait frissen sült kenyérrel vasalják le. Ringásukat - templomba-menet - a leány anyja indítja meg. Nadrágszíjparcelláik szűken teremtek – ezért nyáron summásnak szegődtek az alföldi nagybirtokokra (járandóságukat egyben -- summában kapták), télen a férfiak szénbányásznak álltak. Hollókő andezit teléren álló vára a tatárjárás után épült. Nevezetes a mellette lévő hagyásfás legelő is, ahol a szécsényi vásárba felhajtott szarvasmarha pihent meg.

 4. Salgótarján, 36 000 (1980: 50e)

 1. Földrajzi energiái

 Nógrád megye megyeszékhelye

 15 km hosszan húzódik a Tarján-patak szűk völgyében

 a Karancs- és Medves-vidék között.

 Nevét a Salgó várról és a honfoglaló tarján törzsről kapta.

 2. Története és gazdasága

 A többi palóc jobbágyfalu közül ”… rövid idő alatt, a barnaszénre alapozva fejlődött várossá.” /F8N-173./

A nógrádi barnaszén régóta ismert volt (Vecseklő, 1727), de bányászata csak 1861-től lett folyamatos és a Pestre vezető "szénvasút" megépülése (1867) után lett jelentős. Az itt bányászott barnaszénnek nagy szerepe lesz a főváros szénellátásában. Salgótarján lesz a "vasgróf" (gróf Andrássy Manó) segítségével létrejött Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű székhelye. A cég a nevében szereplő Rima és Murány folyók melletti vasgyárakkal működik együtt: a felvidéki rész vasércet, a salgótarjáni barnaszenet ad. Később a városban üveggyárat (1893) is alapítanak. Elnyeri a városi rangot (1922), majd a szocialista iparosítási terveknek megfelelően megyeszékhely lesz (1950). A kommunista diktatúra végén itt dolgozik a megye ipari keresőinek 40%-a. Ekkori nagyüzeme a Salgótarjáni Kohászati Üzemek (SKÜ; vasöntvény, acéllemez, szalag és huzal; 4500 kereső); Zagyvarónán a ferroszilícium gyár, tűzhelygyár, házgyár. Készítenek bányagépet, Dexion-Salgó polcrendszereket is. Bányászata 1965-től hanyatlik (1992-ben szűnik meg).

 Helybeli mondás szerint Salgótarján "arról híres, hogy nem híres semmiról". Városközpontjában betonépületek magasodnak. Napjainkban ”Üvegipara … és gáztűzhelygyára is említésre méltó.” /F8N-173./  A rendszerváltás óta látványosan hanyatlik, lakossága a korábbi 70%-ra csökkent.

 3. Járásában van

 Somoskőújfalu: Kicsiny váráról és bazaltoszlopairól nevezetes

 Kazár: Riolit tufáján vásott föld alakult ki

 Ipolytarnóc: Közelében van a "palóc Pompei".

 Az ún. lábnyomos homokkövet (orrszarvú) és ősfenyőt (eredetileg 55 m magas volt) egy riolittufa-szórás (20m éve) őrizte meg. Homokja cápafogakat rejt.

 5. Bátonyterenye, 12 000

 Kisváros, járási székhely a Tanra patak zagyvai torkolatánál

 Járásban van

 Mátraverebély: A faluhoz tartozó Szentkút Magyarország legfőbb búcsújáró helye. A hagyomány szerint a víz Szent László király patája nyomán fakad fel. A néma pásztornak a megjelenő Szűz Mária a víz által megnyitja ajkát. A gyógyulást hozó forrás mellett már 1210-ben templom épült és közelében remeték laktak. Magyarország nemzeti kegyhelye, melyet évente 200 000 ember látogat.

 6. Pásztó, 9 000 (’90: 10 450)

 Apróváros, járási székhely a Zagyva mentán, a Cserhát és a Márta között.

 A várostól délkeletre található a Hét vezér koporsója (súrló fényben jól látszik a nyolc, bevágódott patak által elkülönített hét szabályos lejtőszakasz).

 2. HEVES MEGYE

 Járások (7): Heves, Hatvan, Gyöngyös, Füzesabony, Eger, Bélapátfalva, Pétervására.

 1. Heves, 11 000

 Kisváros, járási székhely a Hevesi-síkon.

 A megye névadó települése, mely a középkorban vármegyeszékhely volt.

 Napjainkban dinnyetermesztéséről nevezetes.

 Járásában van

 Kisköre: Magyarország legnagyobb vízierőműve (42 MW), melynek gátja mögött a Tiszató duzzad fel, és a Jászsági- és Nagykunsági-főcsatorna is kilép.

 2. Hatvan, 20 000

 ”… a Zagyva völgyében … fontos vasúti csomópont …” /F8N-173./

 Város a Zagyva völgykapujában, a Cserhát- és Mátraalja határán, hegylábi vásárvonalon, a fővárostól 60 km-re.

 Vasúti csomópont. Itt ágazik le a vásárvonalat követő vasútvonalról a "szénvasút" (1867) a Zagyva-völgybe, mely a fővárost látta el barnaszénnel.

 A város legnagyobb ipari üzeme a Bosch alkatrészgyár.

 Járásában van

 Csány, melynek térségből ”… tömegesen szállítják a gödögdinnyét az ország fogyasztóinak, de külföldre is.” /F8N-170./

 3. Gyöngyös, 31 000

 ”… a Zagyva völgyében … a Mátra-hegység kapujában … ipari, idegenforgalmi központ bor- és gyümölcstermesztéssel.” /F8N-173./

 ”A Mátrában üdülők és szanatóriumok működnek…” /F8N-170./

 Város a Mátra hegylábi vásárvonalán a Gyöngyös-patak mentén. 

 ”A Mátra kapuja”. Itt van a Mátra Múzeum, benne Magyarország egyetlen majdnem (80%) teljesen eredeti mamutcsontvázával.

 A Zagyva és Tarna közti Mátraalján elterülő Mátrai borvidék központja, ahol ”… már a Honfoglalás előtt itt élő népek is foglalkoztak szőlőműveléssel”. Kiváló adottságait (3) az északról való védettségnek, délre néző napos lejtőknek és a vulkáni talajnak köszönheti. Innen kerül ki borkivitelünk harmada. Híres bora a debrői hárslevelű.

 Külterületén van

 Mátraháza: A Mátra főgerincén, Gyöngyöstől 10 km-re, a Kékestetőtől 2 km-re. Nevét onnan kapta, hogy a Mátra Egylet menedékházat épített ide (1930).

 Kékestető: Itt van Magyarország legmagasabb pontja (1014 m), TV-torony, sípályák, szanatóriumok.

 Járásában van

 Visonta

 Nevét a bölényről kapta (visunt, latinul bölény). Külszíni lignitbányái a Mátrai Hőerőművet táplálják.

 Recsk

 Itt szunnyad Magyarország legjelentősebb ércvagyona: a recski mély rézérctelep. Jelenleg nem éri meg kibányászni bár az 1 kilométer mély, 8 méter átmérőjű függőleges akna elkészült hozzá.

 Kőbányájában (andezit-lávakőzet) a kommunista diktatúra idején embertelen körülmények között dolgoztatták a politikai foglyokat (villanyáramos kerítés, vizesszoba, 1950-53). A ”magyar gulag” emlékparkká épült (1996).

 4. Füzesabony, 8 000

 Kisváros, járási székhely a Bükkalja és a Hevesi-sík határán, hegylábi vásárvonalon. Itt ágazik le a vasút Eger felé. Fiatal városunk (1989).

 5. Eger, 55 000

 ”Heves megye székhelye, történelmi múltú egyházi központ, főiskolával is rendelkező iskolaváros. Szépen gondozott, műemlékekben gazdag történelmi városmagja, hős védőiről ismert vára, Észak-Magyarország legforgalmasabb idegenforgalmi központjává teszi. Gyógyfürdője, strandja ismert. Jellegzetes városrészében híres borospincék sorakoznak, amelyeket sok turista felkeres minden évben.” /F8N-173./

 Heves megye megyeszékhelye és régiójának második legnépesebb városa a A Bükkalja és Déli-Bükk határán, az Eger patak mellett.

 Szent istváni püspöki székhely, melynek fennhatósága az Árpádkorban a Kárpátok gerincéig terjedt. Első székesegyháza a várban épült, a hagyomány úgy tudja, hogy Szent István a Király-dombról szemlélte az építkezést. Eger jellegzetes váralja település, mely a jól védhető magaslat miatt a hegylábi vásárvonaltól és úttól való 20 km-es távolságot is vállalja. (A tatár elfoglalta, a husziták feldúlják 1442, Dózsa egyik vezére is feldúlja 1514.) Később érsekségi rangra emelkedett (1804). Klasszicista stílusú székesegyházát (1836) méretében csak az esztergomi bazilika előzi meg. Híres püspöke volt Eszterházy Károly, aki egyetemet akart alapítani, de a bécsi kormányzat csak főiskolát engedélyezett, így jön létre az ún. Líceum (1793). A nagymúltú intézmény a főpap nevét viseli. Eger jelentős iskolaváros.

 Északi-Magyarország leglátogatottabb vendégforgalmi helye az Egri vár, melyet Dobó István vezetésével sikerrel védtek meg a magyarok à egri diadal (1552, 2 000 védő, 40 000 támadó).  Erről az eseményről írta Gárdonyi Géza az "Egri csillagok" c. történelmi regényét. Az író háza a vár mellett áll, sírja a várban van, ”Csak a teste” felirattal. A tizenöt éves háború idejére a várat jól megerősítik, hétezer külföldi zsoldos védi – majd három hét múlva feladja (1595). Ez után épült a minaret.

 A város az Egri borvidék központja, leghíresebb bora az egri bikavér.

 A legenda szerint Dobó lankadó katonáinak bort hozat fel, akik ettől új erőre kapnak. A babonás török azt hiszi, bikák vérét isszák és nem mer harcolni ellenük. Valójában csak a török elől menekülő rácok hozzák be a vörös bort, előtte minden magyar bor fehér. A bikavér név pedig elsőként Szekszárdon jön fel, 1846-ban. A bikavér négyféle bor olyan háziasítása, hogy egyik íze sem juthat túlsúlyra.

 A Szépasszonyvölgy pincesorán ma is mérnek bort a szőlősgazdák.

 A Berva Rt. alkatrészt gyárt háztartási gépekhez és autókhoz. Elődje a Rákosi-korszakban létesített (1949-51) Irodagépgyár, melynek üzemcsarnokait sziklába vájják, kutyás őrökkel védik. Később Finomszerelvény gyárnak nevezik és kismotorokat gyárt.

 Egy ideig az Egri Dohánygyárban készült a Marlboro cigaretta.

 Járásában van

 Egerszalók: Egy mélyfúrás révén 70 o C-os, meszes víz tör fel. A hegyoldalon lefolyó vízből édesvizi mészkő képződik. Helyére szálloda épült.

 Szilvásvárad

 Falu a Bükk északi lábánál, a Szaljka-völgy kapujában. A völgy a hamuzsírról kapja nevét (sal alcalicus = hamuzsír, à szalajka).

 Nevzetességei (7)

 Pisztrángos tavak

 Erdei mesterségek szabadtéri múzeuma: favágás, zsindelyhasítás, mész- és szénégetés, hamuzsír főzés, üveggyártás; faszállító csúszda, szán; lakókunyhók

 Fátyol-vízesés: mészkiválások, térdmagas zuhatagok

 Szalajka-forrás: A patak karsztforrása a Bükk-fennsík peremén

 Istállós-kői barlang: neandervölgyi emberek tűzhelye; barlangi medve és bölény csontváz

 Lipicai-ménes: Nyáron a Bükk-fennsíkon legeltetik, vihar esetén a barlangba terelték – innen a neve

 Őserdő: 1/4 km²-es részén már 1800 körültől vadon nő, a két évszázados bükkóriások lábon halnak el.

 6. Bélapátfalva, 3 000

 Törpeváros, járási székhely a Bükk-hegység nyugati peremén, a Bél-kő lábánál.

 A Bél-követ egykori cementgyárának ellátásához részben elbányászták à tájseb.

 Román-gótikus stílusú, toronytalan ciszterci templomáról nevezetes à apátfalva.

 Járásában van

 Szarvaskő

 Falu Egertől északra (12 km) az Eger-patak szurdokában.

 Földtani nevezetessége a júra időszaki párnaláva.

 Vára Eger elővára volt. Innen vágta be magát az ostromlott Egerbe Nagy Lukács  csapata.

 7. Pétervására, 2 000

 Törpeváros, járási székhely, a megye legkisebb városa a Medves-vidék, Heves-Borsodi-dombság, valamint a Bükk- és Mátra-vidék határán, a Tarna mellett. A mezővárost (1450k.) a török felégette, de nem néptelenedett el. Ma is élnek itt olyan törzsökös családok, melyek neve már a török idők előtti jobbágylistákon szerepel. Régi-új városunk (1450 k; 1989).

 Járásában van

 Istenmezeje: A falu fölött magasodó domboldalon található a ”Noé szőlője” nevezetű földtani nevezetesség. Másfél hektáros sziklafelszín, melyet miocén iszapkő alkot, az összlet alján cipó alakú kavics közbetelepüléssel.

 Ivád: A rokonházasságok révén a lakosság 70 %-a Ivády nevet visel (a faluban ma félezer ember lakik, a név 1748-ban tűnik fel).

 3. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

 Járások (16): Mezőkövesd, Mezőcsát, Tiszaújváros, Miskolc, Kazincbarcika, Putnok, Ózd; Szikszó, Edelény, Encs, Gönc; Szerencs, Tokaj, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Cigánd.

 1. Mezőkövesd, 16 000 (21 000; 1941)

 Nevét az Alföldről (mező) és a hegyekből lefutó patakok kavicsáról (kövesd) kapta.

 A Bükkalja és az Alföld határán lévő három matyó település (Tard, Szentistván) legnagyobbika.

 A matyók a palócokhoz hasonlóan hadakba (nagycsalád) szerveződtek, gyakorta szegődtek summásnak, és katolikus vallásúak.

 Eredetükről két nézet van.  Egyesek szerint kiváltságokat kaptak Mátyás királytól -- "Mátyás fiai", a matyó becézett alak, körükben gyakori a Mátyás név. Mások szerint a török hódoltság után a törzsökös reformátusok közé "motyóikkal" beköltöző katolikusok gúnyneve.

 Népviseletük igen cifra volt.  A férfiak laza ingujja akár 1 m-re is lelóghatott. A cifrálkodás sokszor nem állt arányban anyagi helyzetükkel, helybéli mondás volt: "hagy korogjon - csak ragyogjon!".

 Nevezetes a matyó hímzés is.

 A Zsóry-fürdő. 1939-ben Zsóry Lajos országgyűlési képviselő birtokán olajat kerestek – és hévizet találtak (68 oC, 875 m). A fürdő első részlegét 1940-ben alapították.

 Járásában van

 Cserépváralja: Kaptárköveiről nevezetes. A kaptárkövek kúp-alakú riolittufa-tornyok. A beléjük-vájt üregekben méheket tartottak.

 Bükkábrány: Külszíni lignitbányák -- a lignitet vasúton szállítják a visontai Mátrai Hőerőműbe. Nevezetesek a 7 millió éves mocsárciprusai.

 2. Mezőcsát, 6 000

 Kisváros, járási székhely a Borsodi-Mezőségen.

 A Miska-kancsók városa.

 Közelében van szkíta csodaszarvas leletéről híres Zöldhalompuszta (1928-ban találták meg, 37 cm hosszú, 409 grammos).

 Kilenc évre Tiszaújváros árnyékába került, amikor annak erőltetett fejlesztése miatt járási székhely voltát elvesztette (1982-91).

 3. Tiszaújváros, 16 000 (18 e)

 ”… az ország legnagyobb vegyipari központja, ahol a Tiszai Vegyi Kombinát /TVK/ működik. Nyersanyaga az Oroszországból és az Alföldről csővezetéken szállított földgáz és az orosz kőolaj. … Az olajfinomítóban benzint állítanak elő, amelyből a Tiszai Vegyi Kombinátban bonyolult eljárással etilént, polietilént és számos más műanyagot készítenek. Az egyik üzem földgázból gázkormot állít elő, ami a gumiiparban nélkülözhetetlen. … A vegyi üzemek nagy tömegű vizet használnak fel, ezért épültek a Tisza és a Sajó … mellé” /F8N-169-170./

 Egykori szocialista iparváros a Sajó tiszai torkolatánál. Temploma csak a rendszerváltás után épülhetett (1991-93). Neve 1970-91 között Leninváros volt.

 A Tiszai Finomító az Alföldről és Oroszországból érkező kőolajat dolgozza fel (az országos kapacitás 25%-a). A finomítás után megmaradó pakurát és az orosz földgázt a Tiszai Erőműben égetik el és áramot termelnek vele. A Tiszai Vegyi Kombinát r. TVK a finomítványokból és földgázból műanyag-alapanyagokat (főként olefint), polietilént és festéket gyárt.

 Járásában van

 Muhi: A tatárokkal vívott gyászos emlékű csata történelmi emlékhelye.

 4. Miskolc, 160 000

 ”… Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye … A Sajó és a Hernád folyók völgye közelében, eredetileg élénk vásárvárosként fejlődött ki. … Diósgyőr … összeépült a várossal. A gazdasági visszaesés, a gyárak bezárása Miskolcot is súlyosan érintette. Szolgáltató központi szerepe jelentős, egyetemi város. Miskolctapolca gyógyfürdője és a festői szépségű Lillafüred szintén Miskolchoz tartozik.” /F8N-173-174./

 1. Földrajzi energiái

 Az Északi régió régióközpontja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye megyeszékhelye, a 3-as főút mellett.

 Megyéje Magyarországon a második legnagyobb. Magyarország negyedik legnépesebb városa (Budapest, Debrecen és Szeged után).

 Hegylábi vásárvonalon, a Bükk keleti peremén, a középhegységbe öbölként mélyedő Sajókapuban. Ez az Északi-középhegység legtágasabb kapuja, mely a Gömöri-medence felé nyílik. A városmag a Sajóba torkolló Szinva-patak szűk völgyében alakult ki. Nyugat-keleti irányban belterülete 20 km hosszú.

 2. Történeti földrajza és gazdasága

 Diósgyőr földvára már a griffes-indás nép uralma alatt is áll. A város nevét a Bors nemzetséghez tartozó Miskolc-családról kapja. Az 1200-as években háromhajós, gótikus temploma épül (avasi református templom, 1544-ben leég és boltozata elpusztul, újáépítésekor /1560-69/ kazettás síkmennyezettel fedik be. Később különálló harangtornyot építenek hozzá /1577/).

 Nagy Lajos király emeli városi rangra (1365). Lengyel- és Magyarország uraként ő építteti a négy saroktornyos, négyszög-alaprajzú Diósgyőri várat, mely a Krakkóba vezető Királyi út latinul Via regis félútjának pihenőhelyes is volt. 1500 k. 2 000 lakosa van, és a török időkben sokat szenved. A Rákóczi-szabadságharc alatt rövid időre fejedelmi székhely (1704), majd az osztrákok elfoglalják (1706). A vármegye legnépesebb településeként lesz vármegye székhely (1724). Fejlődésében kiemelkedő szerepe van a borkereskedelemnek, mely főként a görögök kezében volt. A városban magasodó Avas (domb, 232 m) borospincéiről is nevezetes.

 Itt épült az első magyar kőszínház (1823), melynek színpadán Déryné Széppataki Róza is játszott.

 A közelében lévő Garadna-völgy egykor faszenes vaskohászatáról volt nevezetes (Fazola-család).  A város később a közeli barnaszénbányák révén iparosodott és lett a "Magyar Ruhr-vidék fellegvára".

 A trianoni békediktátum után Kassa hiányközpontja kellett legyen, de annak szerepét csak részben pótolhatta.

 A kommunista diktatúra idején óriásberuházások révén túlfejlesztették (LKM 20 000, DIGÉP 10 000 munkás). Ekkor működik itt vaskohó, acélmű, drótgyár; cementgyár, papírgyár (útlevél, papírpénz).  Malom- és húsipara is jelentős.

 A rendszerváltás idejére végletesen elavult, energia- és forintfaló gyárai tönkremennek. Ipara lehanyatlik, lakossága negyedével csökken.

 A Miskolci Egyetem a régió egyetlen egyeteme. A trianoni békediktátum után először Sopronba települ a Selmecbányai Bányászati Akadémia. 1949-ben a nyugati határszélről Miskolcra költöztetik a bányászati részleget, és Miskolci Nehézipari és Műszaki Egyetem néven indítják újra. Könyvtárának nagy értéke a melyet Selmecbányáról származó sok régi műszaki könyv. Az egyetem mai nevezetes kutatási eredménye az ún. ”űrkemence”, mellyel a világűrben végbemenő kristályosodási folyamatokat vizsgálták.

 Emellett a város a Bükki Nemzeti Park igazgatási központja és a hegység északnyugati részének vendégforgalmi kapuja.

 3. Peremtelepülései

 Miskolctapolca: A hegylábi töréssík mentén feltörő karsztvíz gömbfülkés forrásbarlangot vájt a mészkőbe, melyet barlangfürdővé alakítanak. Hévize ma 30 oC-os, bejárata fölé ”kagyló”-nak nevezett betonkupola borul. Közelében strandfürdő és csónakázótó van.

 Hámor: A településrész nevét a kalapács = hammer ~ hámor szóból kapta, mivel A Szinva-patak feletti Szeleta-barlang a mai ember (cromagnoni ember, aurignaci műveltség; e. kromanyoni, orinyáki) második európai lelőhelye Kr. e. 41 000-ből.

 Lillafüred: Üdülőtelep a Garadna-patak felduzzasztásával létrehozott Hámori- mn. Lillafüredi-tó mellett. Nevezetessége a Szeleta-barlang, Lillafüredi-vízesés (patakja száraz időben elapad, mert karsztvizének egy részét Miskolc ivóvíz ellátására használják fel), és a Palota-szálló (1927-30).  Nevét gróf Bethlen András feleségéről, báró Vay Lilláról kapta. Itt írta az Óda c. versét József Attila egy írótalálkozón (1932).

 Újmassa: Ide települt a Fazola Henrik által Ómassán építtetett (1772) kohó (1814).

 Járásában van

 Sajóbábony: Az Észak-Magyarországi Vegyiműveket lőpor és robbanóanyag gyártó hadiüzemként építették (jórészt rabokkal) 1949-51 között. Létesítése összefügg a koreai háború kitörésével. Virágkorában 3 000 embert foglalkoztatott. Itt történt a vörösiszap katasztrófa előtti legnagyobb baleset, melyben TNT-robbanás miatt 13 ember halt meg (1979). Az üzem a haditermelés csökkenése után növény védőszereket és műanyag habokat gyártott. Magyarország egyik leginkább környezetszennyező üzeme volt, mely ellen a Greenpeace is tüntetett. A gyár csődbe ment. Fiatal városunk (2009).

 Bőcs: A Borsodi Sörgyár telephelye.

 Ónod: Országgyűlésén mondják ki a trónfosztást.

 5. Kazincbarcika, 29 000

 ”… Borsodchem … műanyagokat, elsősorban PVC-t gyártanak. A vegyi üzemek nagy tömegű vizet használnak fel, ezért épültek a … Sajó … mellé” /F8N-170./

 Három falu egyesítésével létrehozott szocialista iparváros. Először Sajókazinc (barnaszén bányászat) és Barcika (hőerőmű) egyesült, majd Berente csatlakozásakor nyert városi rangot. Berente 1999-ben önállósult. Korai vegyiparának alapanyaga a barnaszén volt. A Borsodi Erőmű földgázból állít elő áramot.

 Járásban van

 Berente: Az itt működő BorsodChem legfőbb terméke a PVC, amit a Tiszaújvárosból termékvezetéken érkező olefinből gyártanak.

 Sajószentpéter egykor üveggyártásáról volt nevezetes.

 Lázbérci-víztároló a Bán-patak felduzzasztásával jön létre (1970) és a Borsodi-iparvidék vízellátását segíti.

 Rudabánya: Vasércbányáját már a kelták korában művelik. Réz és ezüstérce révén az 1300-as évektől a felső-magyarországi bányavárosok közé tartozik. Virágkorában 33 méter hosszú gótikus temploma épül (1350k.), de 1550-re elszegényedik. A Rákóczi-szabadságharc alatt rezet bányásznak. A vasérc bányászata 1880-1985 között nagyüzemi módszerekkel zajlik. Itt bukkannak a 10 millió éves Rudapithecusra (1965). Vasérc dúsítója több ezer embernek ad munkát.

 6. Putnok, 7 000

 Apróváros, járási székhely a Borsodi-dombság Sajó-ártérre néző peremén, a határ közelében (Bánréve).

 A trianoni békediktátummal elvette Rimaszombatot, Gömör-Kishont vármegye székhelyét. A csonka megye magyarországi részének székhelye Putnok lett.

 Egykor jelentős volt barnaszén bányászata. A kommunizmus alatt Kazincbarcika és Ózd visszaszorította. A rendszerváltás óta egyike azon kevés borsodi településnek, amely szépen fejlődik. Városi rangját 1989-ben szerezte vissza.

 Járásában van

 Aggtelek: Az Aggteleki-tóról, Ravasz-lyukról és a Baradla-barlangról nevezetes település. Itt működik az Aggteleki Nemzeti Park igazgatósága.

 Jósvafő: Nevét onnan kapta, hogy a falu szélén található a Baralda-barlang barlangi patakjának karsztforrása (Jósva-forrás).

 7. Ózd, 34 000 (1981 49 e)

 Megyéjének még mindig második legnépesebb városa a Heves-Borsodi-dombság és a Bükklába (Upponyi-hegység) határán, a Hangony-patak szűk völgyében, a Borsodi-ipartengely északnyugati végén.

 Közelében készítettek nyílhegyet, fokost, buzogányt a honfoglaló magyar harcosok iparosai, a csatárok. Régi neve borsodi Vasvár volt.

 ”… iparát … a szénbányászat alapozta meg.” /F8N-174./ így lett várossá (1949).

 Vasgyára 1846-ban kezdte meg a termelést.  Honvédnek jelentkezett munkásait Kossuth visszaküldte a gyárba, hogy készítsék a fegyvereket.

 A trianoni békediktátum előtt ez a gyár adta az ország vastermelésének harmadát.  A szocialista iparosítás évtizedeiben nehézipara sokszorosára bővült és végletesen elavult.

 A rendszerváltás után kohászata összeomlott és lakosságának 30%-át elvesztette.  Az alkatrészgyártás, összeszerelés és a varrodák alig jelentettek kiutat – volt hogy a munkanélküliség a 70%-ot is elérte. A cigány lakosság arányát 1/3-ra becsülik. Magyarországon itt a legélesebb a magyar-cigány etnikai ellentét.

 Járásában van

 Arló: Csuszamlással keletkezett taváról nevezetes.

 A 338 m magas Csahó-hegy alábányászott oldalának egy 50 m magas darabja csúszott meg 1927-ben. A csuszamlás nyelve felduzzasztotta a Szuhony-patakot, így jött létre az Arlói-tó. A csuszamlást egy barnaszénbányász járat beomlása indította meg.

 Borsodnádasd: Nagymúltú lemezgyára (1864-1992) volt.

 8. Edelény, 10 000

 Kisváros, járási székhely a

 Bódva mellett, annak sajói torkolata közelében,

 a Cserehát peremén. Hernád közelében.

 Városrésze Borsod, mely egykor a vármegye székhelye és névadója volt. 1000 k. épült földvárának maradványa megtekinthető.

 A Habsburg időkben L’Huiller József Ferenc hatalmas barokk kastélyt építtet (1716-30), melyet szépen felújítottak. Fiatal városunk (1986).

 9. Szikszó

 Apróváros, járási székhely

 a Cserehát Hernád-ártérre tekintő peremén, az észak felé kaput nyitó Vadász-patak torkolatánál.

 Bár a török többször fosztogatja, gótikus temploma fennmarad. Kassa elcsatolása után a csonka Abaúj-Torna majd Abaúj megye székhelye lesz (1920-38, 45-50). Fiatal városunk (1989).

 10. Encs, 6 000

 Apróváros, járási székhely a Cserehát és a Tokaji-hegység határán, a Hernád mellett.

 Eger eleset után a török pusztítások miatt elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharcban térsége a kuruc hadak hátországa. Fejlődése a Kassa felé vezető vasúttal indul meg (1860), de még 1890-ben is csak 1 000 k-i lakosa van. Kassa elcsatolásával jön létre a városától elzárt Csereháti periféria. A központját vesztett térség hanyatlani kezd, maga Encs azonban pont Kassa hiányközpontjaként kezd fejlődni és nyer végül városi rangot (1984).

 Járásában van

 Csenyéte a Csereháti periféria egyik jellegzetese falva. Lakosságának 90%-a cigány és a munkaképes férfiak 90%-a munkanélküli.

 A terület egykor Kassa vonzáskörzetébe tartózó aprófalvas térség. Mai jellemzői: rossz közlekedés, kevés helyi munkahely, munkanélküliség, elvándorlás, elöregedés, gazdasági hanyatlás, romák betelepedése, második népesedési fordulat, magyar-roma ellentét, gazdag és szegény cigány ellentéte.

 11. Gönc, 2 000

 Törpeváros, járási székhely

 a Tokaji-hegység Cserehátra néző szélén, a Hernád közelében.

 A lengyel törvények szerint minden nemes évente egy hordónyi bort vámmentesen hozathatott Magyarországról. Ezért kezdtek a gönciek jókora (136 literes) "gönci hordó” –kat készíteni, amit a falu szekeresei szállítottak Lengyelország felé.

 Járásban található

 Telkibánya: Virágkorában templomának keresztjét aranygömb tartotta, innen kapta az ”aranygombos ~” nevet. A vegyesházi királyok idején már biztos hogy jelentős aranybányászati központ, mivel a felső-magyarországi bányavárosok egyike lett. Aranyát telérek rejtették.

 Vizsoly: Itt nyomtatták az első teljes magyar nyelvű Szentírásokat 1589-től. A mindössze három évig tartó fordítást 3-6 református lelkész végezte, és a Göncön szolgáló Károli Gáspár irányította.

 Boldogkőváralja: Kőtengeréről nevezetes falu.

 Gibárt: A Hernádon kis vízierőműve épült (a község 2006-ban vált el Encstől).

 12. Tokaj, 4 000

 ”Világhírű a különleges eljárásokkal készített tokaji aszúbor.” /F8N-170./

 Révje ősi átkelőhely a Hegyalja és a Hajdúhát között,

 a Bodrog tiszai torkolatánál, a Bodrogköz és Taktaköz határán. Később híja épül.

 Fölötte magasodik a Tokaji-hegy szabályos rétegvulkánja.

 Az Árpád-korban a máramarosi só átrakóhelye (a kockákat itt rakják tutajról szekérre).

 A Tokaj-hegyaljai borvidék déli központja és egyben a magyar borászat leghíresebb települése. Róla kapta nevét Magyarország leghíresebb bora, a tokaji aszú. Borászatáról Himnuszunk is megemlékezik: ”Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél…”

 13. Szerencs, 9 000

 Apróváros, járási székhely

 a Hegyalja déli kapuja

 a Tokaji-hegység (Szerencsi-dombság részének) és Taktaköz határán.

 Országgyűlésén választják Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé (1605).

 Egykori cukorgyárában (1889-2008) készült pl. a ”Boci csoki”.

 14. Sárospatak, 12 000

 ”… a Bodrog folyó partján a Tokaj-hegyaljai borkereskedelem egyik központja, híres pincészetekkel. Nagynevű iskolaváros. Sokan keresik fel a várost a folyó partján elterülő Rákóczi-vár miatt is.” /F8N-173./

 Járási székhely a Tokaji-hegység Bodrogköz határán (hegylábi és egyben vizesföldi vásárvonalon).

 Szent Erzsébet szülővárosa.

 Várának nevezetes épülete a mohácsi csata után épült lakótorony, az ún. Vöröstorony (sarkotorny). A hozzá csatlakozó palota egyik szobájában van a rószadíszes szoba, melyben "sub rosa" – a rózsa alatt szőtték a Wesshelényi-összeesküvést a magyar főurak.

 A város a Rákóczi-család birtokközpontja és a kuruc szabadságküzdelmek fő helye lett, várát ezért Rákóczi-várnak nevezik. A toronyban tartották az utolsó kuruc országgyűlést (1708, megkésve ígértek örök szabadságot a fegyvert fogó jobbágyoknak). Innen indul száműzetésbe II. Rákózci Ferenc.

 Nagyhírű református kollégiumában tanultak a "pataki diákok".  A "kutya nehéz iskola" és "fene szigorú kollégium" tanulója volt Csokonai, Kazinczy, Kossuth, Tompa, Móricz, Gárdonyi és Egressy.  Kultúrális szerepe miatt kapta a város a "Bodrog-parti Athén" nevet.

 15. Sátoraljaújhely, 15 000

 Kisváros a Tokaji-hegység és a Bodrogköz határán, a Ronyva-patak bodrogi torkolatánál. A trianoni békediktátummal elcsatolt vasúti deltája Kassa és Csap felé ad összeköttetést. Fejlődése ezzel megrekedt.

 Nevét onnan kapta, hogy felette sátor-alakú hegyek magasodnak és a tatárjárás után új helyen épült fel.

 Itt található Kazinczy Ferenc udvarháza és sírja (Széphalom). Mivel erről a tájról származik a magyar irodalmi nyelv: a vidéken nincs tájszólás.

 Egykor az Északkeleti-Kárpátok gerincéig terjedő Zemplén vármegye székhelye volt (1950).

 Egykori dohánygyárában készült a tüdőgyilkos ”Munkás” cigaretta.

 16. Cigánd, 3 000

 Törpeváros, járási székhely a Bodrogköz Rétköz felé tekintő peremén.

 A trianoni békediktátum előtt az Észak-Bodrogköz hagyományos központja Királyhelmec volt, melyet e hiányközpont csak gyengén pótol.

 A falu határában maradt fenn legtovább félvad ártéri gyümölcsös.