1. BUDAPEST

 1. Földrajzi energiái

 1. Magyarország fővárosa és egyben Közép-Kelet-Európa legnagyobb egyközpontú városhalmaza a Kárpát-medence népességi és gazdasági súlypontjában.

 2. A Kárpát-medence legkedvezőbb területe a két alföld. Legnagyobb tája az Alföld. A főváros az Alföld Kisalföld felé tekintő nyugati kapujában jött létre, hegylábi vásárvonalon.

 3. A Kárpát-medence legnagyobb vízfolyása a Duna. A főváros ennek legfőbb átkelőhelyénél – a Pesti-révnél – alakult ki, ahová az Északi-középhegység és a vízrendezésig nehézkesen és időszakosan átjárható Dunamenti-ártér 120 o-os szögben tereli az utakat.

 Tájai

 Alföld: Magas Pesti-síkság, Dunamenti-ártér: Alacsony Pesti-síkság és Csepel-sziget; Mezőföld

 Dunántúli-középhegység: Budai-hegység, Pilis

 Északi-középhegység: Gödöllői-dombság

 2. Történeti földrajza

 1. Római kor

 A rómaiak korában a dunai limest (táborvárosok, tornyok, füst- és tűzjelek) védő Aquincum Alsó-Pannónia tartomány székhelye (106). Mivel a mai Nagykörút helyén még a folyam egyik fattyúága csordogál, az akkori révhely a mai Óbudai-sziget északi csücskénél van. Itt épül ki a polgárváros, a délinél pedig a táborváros. Mindkettő körszínházzal és fürdővel rendelkezik és boltíves vízvezetékük van. A helytartó palotája a szigeten áll. A limes megerősítése idején (Diocletianus) a pesti (akkor: barbaricum-i) oldalon ellenerőd épül: Contra-Aquincum. A települések összlakossága virágkorukban 30 000 fő.

 2. Árpád kor

 A hunok nagykirálya Attila, testvére pedig Buda. Idővel így kezdik nevezni a Várhegy környékét, míg északon, a római romokat tartalmazó városrész Óbuda lesz. A pest ősi magyar szó, mely barlangot és mészégető kemencét jelent. A (mai névvel) Gellért-hegy nagy, déli barlangját jelentette. E helynév a réven kel át a bal partra.

 A római rév vidékét a magyar (megyer) vezértörzs uralja, s ennek emléke a későbbi nevekben is él: Békás- és Káposztásmegyer). Anonymus szerint a Csepel-sziget vezéri sziget lett, s nevét Árpád lovászáról kapta, akire a fejedelmi ménest bízzák (erre utal a későbbi Lórév település neve).

 A mai Gellérthegy Pest városának szíve a pesti révnél, a folyam bal partján, az egykori Contra-Aquincum mellett, a későbbi Boldogasszony-templom (ma: Belvárosi Plébániatemplom) mellett indul fejlődésnek. A budai oldalon lévő Kelen-hegyet Gellért vére szentelte meg (1046, Gellért-hegy).

 A hagyomány úgy tudja, hogy a Nagyboldogasszony templom elődjét Szent István építtette. A tatárjárás után IV. Béla parancsára az ország fővárosa a Várhegyen felépülő Buda lett (1246). A középkorban északi részén magyarok (Mária-Magdolna-templom), középső részén németek (Nagyboldogasszony-templom) élnek, a délin pedig a királyi palota épült fel (IV.Béla, Anjouk, Zsigmond, Mátyás).

 3. Vegyesházi királyok

 A mai főváros területe a vegyesházi királyok idején nagy lendületet vett. Pest középkori városfalai a mai Kiskörútnál álltak (pl: Hatvani-kapu: Astoria). A mai városterületen mintegy 40 település - zömmel aprófalu - népe éldegél. Pl. a Széll Kálmán térnél volt Tótfalu, a váralji Logod neve utcanévként maradt fenn, és számos mai városrész viseli az árpádkori falu nevét (Hidegkút, Békásmegyer, Káposztásmegyer, Palota, Soroksár, Csepel, Szentlőrinc). Rákos-mezeje az országgyűlések színhelye volt (innen indult Dózsa).

 4. Hódoltság

 A Hódoltságban Buda - bár vilajet székhelye lett - főváros helyett egy hadak-dúlta végvidék központjává vált. A nagyjából évente cserélődő pasák alatt a török sokat rombolt és alig épített (bástyák, a Király-fürdő a legősibb megmaradt fürdője a városnak, Gül-baba dervisfőnök síremléke a Rózsadombon). A vári katonaság még az általa lakott épületeket sem tartotta karban (beszakadó tetők, omladozó falak). És örökre rommá lett a lőporraktárként használt középkori királyi palota.

  Buda várát ekkoriban tízszer ostromolták és az aprófalvak nagyrészt elpusztultak. Néhány száz lakos élte túl Buda visszavívását.

 5. Habsburg uralom

 A kuruc háborúk után a bécsi udvar nagy fontosságot tulajdonított annak hogy Buda és környéke biztosan kezében legyen.  Ezért a meginduló 'új-honfoglalás' során a Km. központi térségét németekkel telepítették be. Buda-Pest lakóinak 1800 k. 80%-a, 1850 k. még mindig 65%-a volt német. Az utcákon járó könnyen egy szép fekvésű osztrák kisvárosban érezhette magát. Magyar szót csak a kisszámú 'jövevény'-től hallhatott.

 Földrajzi energiáinak köszönhetően a város fokozatosan visszaszerezte gazdasági, politikai és tudományos központi feladatkörét. Kultúrális (egyetem, múzeum, akadémia) intézményei és palotái (királyi, főúri) révén válik ismét jelentőssé. A budai hegyek lábán díszlő szőlők budai borvidékké fejlődtek (filoxéravészig, 1890 k.). Rohamos fejlődését a terménykereskedelemnek köszönhette. A gyapjút és gabonát Bécs felé szállították, kezdetben a partról vontatott bőgőhajókon (50 ló vagy ember, 30 nap), majd gőzhajókon (1831-től, 3 nap), végül pedig vasúton (1846-tól).

 6. Monarchia

 A Monarchiában a lendületes fejlődésnek induló ipara főként a mezőgazdasággal és közlekedéssel függött össze.

 Mezőgazdasági gépgyártás: vetőgép, kombájn, cséplőgép.

 Élelmiszeripar: 14 óriásmalom (szivattyúzás csövön át az uszályokból, iparvágány a malomba, a hétféle liszt fő piaca Ausztria és Csehország), ferencvárosi vágóhidak, budafoki pezsgőgyártás, kőbányai sörgyárak.

 Közlekedési gépgyártás: gőzhajók és uszályok.  Vagonok és mozdonyok (1873-).

 Az ipar fejlődését a közeli barnaszén segítette (Salgótarján - szénvasút).

 A trianoni békediktátum előtt a Budapest a hozzá tapadó iparvárosokkal együtt (pl. Újpest, Kispest) a Magyar Királyság gépgyártásának 70%-át adta.

 Budapest 1872-ben jön létre Óbuda, Buda és Pest egyesülésével. A rendelet a következő évben lép hatályba. Ettől kezdve nagyszabású építkezések folynak. Kétszeresére bővül a Budavári Palota (300m hosszú dunai oldala a városkép meghatározója lett), Halászbástya (egykor tényleg a halászcéh védte helyét), hidak, Szent István-bazilika (Szent István ereklyéje a e: Szentjobb), Parlament (270m hosszú dunai oldal, 100m magas, ma: korona), Kisföldalatti (Eu: 2.), Operaház, Hősök-tere, Városligetben: Műjégpálya, Vajdahunyadvár, Széchenyi-fürdő, Állatkert.

 A nagyrészt bevándorlókból álló lakosság számára bérházak épültek.  A pesti oldalt egy mocsaras holtág szelte át (Széchenyi ide csatornát álmodott) -- ezt a sávot nem lehetett beépíteni -- ez lett a Nagykörút.  A peremterületek főként családi házak révén gyarapodtak.

 Lakossága a bevándorlás útján rohamosan nőtt - valódi nagyvárossá lett (a mai határokat tekintve kb. 250e -- 1.25m).  Közben pedig elmagyarorosodott. A magyar nyelvűvé vált zsidóság aránya a korszak végére 20%-ot ért el. A kiváló üzleti érzékkel rendelkező népcsoport közvetve-közvetlenül a magyar ipar felét működtette. A romantikus-mór stílusban épült Dohány-utcai zsinagóga Közép-Európában máig a legnagyobb (a Bazilika megépítéséig a főváros legnagyobb egyházi épülete volt).  Ma is térségében van a hithű zsidóság (10e fő) szellemi központja (Közép-Európa egyetlen rabbiképzője, rituális fürdők, kóser élelmiszerboltok) - és a szomorúfűz-alakú holocaust-emlékmű.

 A korszak végére megvalósulni látszott a magyar álom: az ipari fejlődés, a vasúthálózat és a nagy  építkezések, de legfőképpen a Bécsnél nagyobb - az államalakulat felére kiterjedő vonzáskörzet - révén a Monarchia legfőbb városává kezdett válni.  (A Magyar Királyság a birodalom gazdasági erejének kb. harmadát jelentette.)

 7. Csonakország

 A békediktátum után a háromszor nagyobb területnek 'méretezett' főváros csonka-országban túlsúlyossá vált (pl. a gépgyártás 80%-a).  Ipara nyersanyag- és piachiánnyal kűzdött.  Malomipara lehanyatlott, szerepét az olcsó munkaerőre települő textilipar vette át (leghíresebb üzeme: Goldberger).  Ennek ellenére - mivel a főváros az egyetlen jól fejlődő térség maradt - a további bevándorlás megállíthatatlan volt.  A Fiumei tengeri kikötő elvesztése után Duna-tengerjáró hajók számára épült ki a Csepeli Szabadkikötő.

 Lendületes fejlődésnek indult a tudásigényes fővárosipar. Ezek között legjelentősebb volt a korabeli csúcstechnia: az elektrotechnika.   Az állam hatékony  segítsége és saját tehetségük révén magyar egyetemi tanárok, tudósok és kutatók bontakozhattak ki: az általuk kifejlesztett termékek a világpiaci versenyben arattak diadalt és a mai 'fejlett nyugat' vásárolta őket (Svájc, Olaszország).  Ilyenek voltak a Bródy-kriptonizzók, a rádiókészülékek, a Kandó-villanymozdonyok és a Ganz-gyár erőművi berendezései.  Az utóbbiaknak (erőművek, transzformátorok) nagy szerepe volt abban hogy a korszak végére a lakosság 70%-a árammal ellátott településeken élt. Gyors fejlődésnek indult a gyógyszergyártás (Richter) is.

 A II.Vh. alatt a 'német élettér'-ben a fővárosi gyárak lettek a hadiipar központjai (melyek együttműködtek a győri, salgótarjáni, diósgyőri társaikkal).  Rohamlövegeket (Zrínyi), tankokat (1000 db: Toldi, Turán), páncélautókat (Csaba), teherautókat (Rába-Maros), terepjárókat (Rába-Botond), repülőgépeket (300db: Héja vadászgép, Sólyom bombázó), légvédelmi ágyúkat (Nimród), kézifegyvereket (700e: géppuskától a pisztolyig) gyártottak.  A műszeripar légvédelmi és tüzérségi irányzóberendezések mellett a német tengeralattjárókhoz is szállított periszkópokat. A hadiipar legfőbb, sokoldalú üzeme a csepeli Weiss Manfréd művek volt (I.Vh. konzervgyár - bádogüzem - töltényhüvely - töltény - ágyú - .. repülőgépmotor II.Vh.).

 8. Kommunista diktatúra

 A kommunista diktatúra kezdetén iparát extenzíven fejlesztették, majd a későbbi évtizedekben hagyták elavulni.  A rendszerváltás előtt a keresők 40%-a dolgozott az iparban (ma a tizede).  A barnaszéntüzelés miatt a téli hidegtó-helyzetekben előfordultak a sötét nappalok.  A légszennyezési csúcs 1965-ben volt.

 1950-ben hozzákapcsolták vonzáskörzetének belső részeit (pl. a peremi iparvárosokat: Újpest, Kispest, Csepel), ezzel területe 525 km2 lett (máig).  A tovább duzzadó fővárosban az állami kezelésbe vett bérházak lepusztultak, a külső részeken pedig rohammunkában épültek a lakótelepek.  Kezdetét vette a metróhálózat kiépítése (1970-).

 A szocializmus alatt az egykor csúcstechnikai ágazatok fejlesztése megszűnt, az ipar fokozatosan felélte műszaki tartalékait (oktatás, kutatás, fejlesztés).  Az még hagyján, hogy nem születtek újítások, de még a másutt kifejlesztett és már széleskörűen alkalmazott gyártási eljárásokat sem vették át.  A magyar ipar elavult.  Az ünnepelt munkásság körébe az országban egymillió anyagmozgató tartozott. A kommunista vezetés a számok bűvöletében tovább erőltette az energiafaló, környezetszennyező - és nálunk a megfelelő nyersanyagokat is nélkülöző - nehézipar fejlesztését (pl. eocénprogram).  Számos üzem - a kaotikus 'szerkezetátalakítási', 'támogatási', 'megsegítési' tervek mellett - munkásaival együtt tartósan, évről-évre 'termelte a veszteséget'. Végül ezek a beruházások is elmaradtak, az ország máról-holnapra élt.  Az egyre élesebben megmutatkozó lepusztulást a 'gulyáskommunista-frizsiderszocialista' ország vezetői külföldi kölcsönök felvételével fedték el - felélve múlt után a jövőt.

 9. A rendszerváltás után

 1. Általános jellemzők

 A belvárosban létrejött az ún. bankövezet (beton-üveg paloták).  Lendületet vett a bérházak felújítása. Megjelentek a hajléktalanok. Bevásárlóközpontok és a tehetősebb rétegek számára lakóparkok épültek.

 Népességfogyás: A vonzáskörzetbe való kitelepülés miatt a főváros lakossága az országos átlagnál is jobban csökken (1981-2003: 2060m -- 1.75m fő).  A háztartásoknak csak a felében van gyerek (1.4).

 Gazdagság: A rendszerváltás óta a külföldi tőke 2/3-a a fővárosba érkezett.  Budapest az ország leggyorsabban fejlődő és leggazdagabb része lett: az egy főre jutó jövedelem az országos átlag kétszerese.

 2. Ipari összeomlás -- 'alkatrészgyártó nagyhatalom'

 A rendszerváltás után a világpiaci verseny könyörtelenül megmutatta, mit érnek a kommunista szólamok és 'hol a helyünk' a világgazdaságban: a tízezreket többé-kevésbbé (kapun belüli munkanélküliség)  foglalkoztató szocialista nagyüzemek kivétel nélkül, szinte egyik napról a másikra összeomlottak (ezt helyenként a szó szoros értelmében így volt: a veszteséget termelő üzemek némelyikét ugyanis felrobbantották).

 A nagy gyárak vidéke a rendszerváltás óta rozsdaövezet.  Az omladozó épületek udvarát felveri a gyom, betört ablakokon fütyül a szél, rozsda emészti az ósdi gépeket.  A szocializmus évtizedeire a romok mellett egy-egy falra-mázolt diadalittas vagy buzdító jelszó emlékeztet.  A kerítéseken belül kutyás őrző-védők vigyázzák néhány, újonan alakult kisüzem vagyonát.  Emberek azonban alig lézengenek az egykor tízezreknek kenyeret adó gyáróriások helyén.

 3. Gazdasága

 1. Gazdaságszerkezete, 2010; /Döv-1244./

  o

 2. Ipar

 A külföldi óriásvállalatok az EU-átlagbér hetedéért dolgozó olcsó munkaerő kihasználására telepítettek jelentős alkatrészgyártó és összeszerelő ipart Magyarországra.  A magyar gyári munkások zöme primitív szalagmunkát végez: legfőbb eszközeik a csavarhúzó és forrasztópáka.  Gyakorlatilag a drágább ipari robotokat helyettesítik.

 Az ilyen munkában eltöltött évek hatására az intelligenciaszint csökken. Az óriásvállalatok a gazdaságban szigetekként működnek: alig van kapcsolatuk a magyar kisvállalkozásokkal vagy egymással.  Szinte kizárólag külföldi anyavállalatukkal kereskednek.  Ez a vállalaton-belüli kereskedelem adja a 'magyar' export 3/4-ét.  És ezt mutatja a külkereskedelem szerkezete is: Magyarország döntően gépeket és alkatrészeket exportál - gépeket, alkatrészeket + szénhidrogéneket importál.

 Egyes nagy múltú és jó szakembergárdával rendelkező gyárakat a külföldi tőke arra méltatott, hogy - a munkások kb. kétharmadának elbocsátása mellett - pótolja az évtizedeken át elmaradt beruházásokat.  A 'szintre hozás' tehát megtörtént - a magyar ipar lényegében megszűnt.

 3. Szolgáltatások

 1. Oktatás

 Budapest iskolaváros. A városhalmaz egyetemein és főiskoláin tanul a magyar felsőoktatás hallgatóinak közel fele (43%-a).

 Mennyiségi növekedés

 A szocializmus évtizedeiben a felsőfokú oktatásba az ifjúság tizede juthatott be - napjainkban harmada.  A közeljövőre vonatkozó tervek szerint pedig a fele fog bejutni.

 A mennyiségi növekedés egyrészt örvendetes, másrészt a 'tömegtermelés' veszélyét: az oktatás minőségének hanyatlását rejtheti magában.

 Nevezetes állami intézmények

 Eötvös Loránd Tudományegyetem, r: ELTE: Magyarország legnagyobb és első máig fennálló egyeteme.  Pázmány Péter, Magyarország hercegprímása alapította Nagyszombatban.  1777-ben Budára, majd Pestre költözött (1784), Legfőbb karok: bölcsészet, jog, természettudomány.

 A főváros az orvosi, műszaki, közgazdasági felsőoktatás legfőbb központja.  Leghíresebb egyetemek: Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ('Műegyetem'), Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem ('Közgáz'), Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

 Nevezetes egyházi intézmények

 Budapesten a négy történelmi vallás egyetemi székhelye: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Evangélikus Hittudományi Egyetem, Országos Rabbiképző Intézet - Zsidó Egyetem.

 2. Vendégforgalom

 Budapest a jelentős kultúrális vendégforgalom (műemlékek, 100 múzeum) mellett fürdőváros is (Gellért szálló, Aquincum, Margitsziget).

 Vendégforgalma a Balatonnal azonos súlyú, az országos vendégforgalmi bevételek 40%-át adja.  A főváros jövedelméből azonban ez csak 5%-ot jelent.

 3. Közlekedés

 Belső közlekedés: Az autózás mellett a metró-, autóbusz-, trolibusz- és villamoshálózatra, valamint a HÉV-ekre épül.  Helyi érdekességek: kishajók, sikló, fogaskerekű, libegő.

 Vonzáskörzet: Településeivel az autózás mellett a HÉV, a budapesti (BKV) és távolsági autóbuszok (Volán) és a vasút biztosítja a kapcsolatot.

 Országos és nemzetközi közlekedés-szállítás

 Budapest Mo. és a Km. legfőbb közúti és vasúti csomópontja és hídvárosa.

 A magyar közútrendszer központját a Lánchíd budai hídfőjénél lévő 0-kilométerkő jelzi.  A rendszerváltás óta épülő M0-ás körgyűrű a főváros átmenőforgalmának csökkentését szolgálja.

 Hídváros: 8 közúti és 2 vasúti hídján bonyolódik a Dunántúl és a keleti országrész átmenő forgalmának 80%-a.  A rendszerváltás óta épült a Lágymányosi híd.

 Vasúti csomópont: 3 nagy személypályaudvara (Nyugati-, Keleti-, Déli-) és 7 nagy teherpályaudvara révén a Kárpát-medence legnagyobb vasúti csomópontja.

 A nemzteközi légiközlekedés központja a Ferihegyi Repülőtér.

 A trianoni békediktátum után épített Csepeli Szabadkikötő a dunai hajózást szolgálja.

 A vezetékes infrastruktúra országos központjai Százhalombatta (Adria- és Barátság kőolajvezetékek, Testvériség földgázvezeték) és Albertírsa (Vinnyica-Albertírsa nagyfeszültségű távvezeték).

 4. Pénzügy

 Budapestről írják, hogy "... a pénzügyi tevékenység ... a főváros részesedése meghaladja a 70%-ot. Budapest a magyar pénzügyi élet egyértelmű központja..." /Döv-1246./

 A külföldi tőke az országos átlagnál 3x nagyobb arányban érkezett Budapestre és 2x nagyobb arányban a vonzáskörzetbe. Budapestre érkezett az összes külföldi tőke 50%-a, a vonzáskörzetbe pedig további 15%-a.

 4. Szerkezete

 1. Belső munkahelyöv

 V. kerület

 Magyarország pénzügyi központja, ún. bankövezet: bankok (OTP - Mo-1.), biztosítók, BÉT (Budapesti Értéktőzsde, tőszdeindexe a BUX).  Prága és Varsó megelőzi.

 Északi része a Hivatalnegyed: Magyarország politikai és államigazgatási központja.  Itt van a  Parlament és a minisztériumok.  Viszonylag fiatal, sakktábla-alaprajzú (tervezett), 'századfordulós' városrész.

 Déli része a sokoldalú Belváros.  Ősi emléke Contra-Aquincum romja és a Belvárosi Plébániatemplom.  Nevezetes sétálóutcája a fényűző üzletekkel teli Váci-utca.  A dunaparti szállodasor ismert szállói a Forum és Atrium.

 I. kerület mn. Várnegyed

 A kultúrális vendégforgalom vonzóhelye.  Ősi emlékei a Mária-Magdolna-templom csonkatornya (a török előtt a magyarok temploma, a hódoltság alatt a 10 templomból ezt hagyták meg a magyaroknak: a  felekezetek közösen használták) és a Mátyás-templom (IV.Béla építtette, Károly Róbert koronázása, Mátyás esküvői, Gül-baba halála, Ferenc-József - az utolsó magyar király - megkoronázása a kiegyezéskor).  A Sándor-palota a magyar miniszterelnökök hivatala volt (Sándor Móricz, az 'ördöglovas' palotája volt, a kiegyezéstől a II.Vh-ig a magyar miniszterelnök havatala, napjainkban a hivatal visszaköltözése politikai kérdés).  A Budavári Palota Magyarország legnagyobb műemlékegyüttese.  Benne van a Nemzeti Galéria és az Országos Széchenyi Könyvtár.  Híres szállója a Hilton és kilátóhelye a Halászbástya.

 2. Belső lakóöv

 'Századfordulós', 4 emeletes, belsőudvaros, függőfolyosós bérházak.  A szocializmus alatt lepusztultak.  Néhol végletesen: hulló cserepek, repedező falak -- megroggyanó házak, leszakadó függőfolyosók, aládúcolás, szemetes foghíjtelkek.

 Néhol gettósodás, a: slumosodás: Tehetősebbek elvándorlása, nyugdíjasok maradnak, romák bevándorolnak,  Törvénytelen lakásfoglalások -- kilakoltatás + lefalazott ajtó-ablak.  Bűnözés -- 'bekamerázás'.  Szomorú adat, hogy az itteni kerületek között van olyan ahol a születéskor várható élettartam a periféria-országokéval egyezik (Szíria).

 Felújításuk folyamatban, néhol szépen felvirágzó részek, hangulatos sétálóutcákkal, köztéri rendezvényekkel.

 3. Külső munkahelyöv

 A 'századfordulós' ipari fellendülés során, sokszor a rendező pályaudvarok közelében felépült gyártelepek (pl. Újpest, Kőbánya, Csepel) alkották.

 Az egykori gyárak helyén a rendszerváltás óta raktárak, nagykereskedelmi telepek, bevásárló- és szórakoztatóközpontok de méregdrága lakóparkok (pl. MOM-park) is megjelentek.

 Megmaradt főbb vállalatai: Gyógyszergyártás: Richter (K,), EGIS (K), Chinoin (Ú).  Elektrotechnika: Tungsram (Ú).  Élelmiszeripar: Danone - tejipar (K), Unilever - növényolajgyár (Rákospalota), Stollwerck - édesipar, Dreher - sör (K), Pannonvin - pezsgő (Budafok).

 4. Külső lakóöv

 1. Általános jellemzés

 Budai oldalon gyakoriak a villanegyedek (leghíresebb a Budai-hegyek kiugró fokán a Rózsadomb.  A házakban úszómedence, szauna, tornaszoba.  Érdekesség: postaládavásárlás).  Egyes budai kerületekben a születéskor várható élettartam a centrumországokénak megfelelő (Németország).  A pesti oldalon főleg családi házakból áll.

 2. Panel

 Lakótelepeken él a fővárosiak harmada. Vannak rosszhírűek (Havanna) és keresettek (a rendszerváltás után épült Káposztásmegyer: 'silók' helyett emberi méretek, az otromba, szürke téglatestek helyett változatosabb színek és formák) is.

 A legnagyobb lakótelepek városnyiak.  Újpest-Városközpont, Újpalota és Békásmegyer egyaránt 40-50e ember otthona.  A lakótelepek építése során a lakótömbök mellett aránytalanul kevés közintézmény épült.  Ez a lakosságra nyomasztóan hat.  Kedvezőtlen adottság az is hogy a háztömböknek nincs előkertje: a köztük lévő osztatlan zöldterület számukra 'senki földje'.  Ha az önkormányzat nem gondoskodik róluk, szemetessé válhatnak.

 A tömbházak többnyire rohammunkában, hanyagul épültek, és felelőtlenül rövid életidőre tervezték őket (akadnak 30 évre tervezettek is -- 'panelbomba').

 Energiafalók: A lakótelepet fűtő erőműből a lakótömbök felé tartó melegvizes csövek gyengén szigeteltek: ki kellene ásni az egészet és rendesen szigetleni őket.

 Az egyes panellapok közti homlokzati- és tetőszigetelés gyenge, a fűtőtestek végüket járják, a  nyílászárók huzatosak.  A központi fűtés szabályozhatatlan: csak azonos erővel fűthetik az egész tömb lakásait.  Ezt a lakó fizeti akkor is, ha munkába megy - vagy két hétre elutazik.

 A lakásonkénti vízfogyasztás eredetileg nem mérhető, ha nem veszik meg egyénileg a vízórákat, minden a 'közösbe' megy és nem érdemes takarékoskodni.

 A lakások közötti hangszigetelés hiánya a családi élet intimitását veszélyezteti.

 A lakótömb felújítását csak akkor lehet megvalósítani, ha minden lakó kifizeti a részét (1.5m ft).  Ennek az esélye gyakorlatilag zérus: a lakók tizede a havi közüzemi díjakat (minimálbér fele) sem képes fizetni.  Próbálnak kisebb laksába költözni, ha nem sikerül -- a szolgáltató vállalat a hiányzó összegeket leírja a lakás értékéből -- végül bekövetkezhet a kilakoltatás.

 Mivel a közüzemi költségeket terület alapján fizetik, a kétszobás és négyszobás ára között alig van különbség.

 5. Környezeti kapcsolatok

 1. Levegő

 Csúcsa a magas kéntartalmú barnaszénnel való tüzelés miatt 1965-ben volt.  Akkoriban előfordultak sötét nappalok.  Manapság - az ipar összeomlásával - a legfőbb szennyező már a gépkocsi-közlekedés.

 A nyári ún. fotokémiai mn. Los-angelesi-típusú szmogot a nitrogén-dioxidból az erős közvetlen napsugárzás hatására képződő ózon okozza.

 A téli füstköd mn. Londoni-típusú szmog a két hétnél tartósabb hidegtó-helyzetben válhat veszélyessé.

 Mivel a fővárosban a leggyakoribbak a nyugati szelek, a Budai-hegység erdeinek légszűrő szerepe van, a "a főváros tüdeje".  A városi szennyezőanyagok pedig általában a Dabas-Kecskemét térségben ülepednek le.  A forgalmas utak, vasutak mellett a zajszennyezéssel szemben helyenként hangfogó falak védenek.

 Ha éjszaka közeledünk a városhoz, a lebegő porszemcséken szóródó fénysugarak miatt gyakorta fénykupoláját pillanthatjuk meg először.  Ha a városból nézzük az - egyébként derült - eget, ritkán látjuk a csillagokat.  Ezt fényszennyezésnek nevezik ('fény-üvegházhatás').

 2. Víz

 A városlakók a Duna jégkori kavicsának parti szűrésű vizét isszák, melyet csápos kutakból pumpálnak a vezetékhálózatba.  Az akár 1m-es átmérőjű főnyomócsövek néhol életveszélyesen elavultak.  A  vízadó kutak 60%-a Szentendrei-szigeten van.

 A legfőbb szennyvíztisztító Csepel-sziget csúcsán épült. Korábban a szennyvizek 80%-a megfelelő tisztítás nélkül ömlött a Dunába.

 3. Szemét

 A városi szemét kétharmadát a rákospalotai szemétégető nyeli el (évente 2 m3/fő).

 6. Vonzáskörzet

 1. Alapadatok

 Budapest 23 kerületre, Pest megye 18 járásra oszlik.

 A városhalmazba további 80 település tarozik.

 Budapest városhalmazában lakik az ország népességének 25%-a és itt termelik a GDP 40%-át.

 Pest megye székhelye Budapest, de ”a megye térképe lyukas”, mert annak a főváros nem része. Pest tehát egy olyan megye, melynek székhelye nincs a megye területén.

 2. Népmozgalom

 "Budapest vonzása kisebb-nagyobb mértékben ... egész Pest megyére kiterjed, s azt hazánk központi körzeteként fogja egységbe." /Pro10-104./

 Magyarország egyetlen olyan nagyobb térsége, melynek népessége nő.  A bevándorlók számára sok új ház épül.  A közlekedési folyosók közelében lévő kellemes, zöldövezeti helyeken, a budai oldalon inkább a fővárosból kitelepülők, a közlekedési holtterekben, szegényesebb vidékeken, a pesti oldalon a fővárosba betelepedni-vágyók telepednek meg.

 3. Mezőgazdaság

 Másfél évszázaddal ezelőtt a vizenyős rákosi réteken tejelő szarvasmarhák legeltek, Kőbánya sertéshízlalásáról volt nevezetes, a budai hegyek lábánál pedig gondosan kapált szőlők díszlettek (filoxéra-kipsztította Budai borvidék).  Napjainkban a virágok (Rozmaring, Sasad) és a zöldség-gyümölcs (budafoki gombás-pincék, vecsési káposzta, Szentendrei-szigeti eper, marosi 'gurulós málna', 'nógrádi rózsaburgonya') termesztése jelentős a főváros környezetében.  A magyar főváros környéke a Kárpát-medence legbelterjesebben művelt területe.  A közlekedés fejlődése révén azonban az ország bármely zugából gazdaságosan elérhető a fővárosi piac.

 4. Ipar

 A bolygóvárosok (létrejöttük idején még) környezetszennyező iparuk révén átvesznek a főváros környezeti terheléséből (Vác, Százhalombatta).

 5. Szolgáltatások

 A rendszerváltás óta a sztrádák mellett óriásparkolós raktáráruházak nőttek ki a földből.  Valamint a külföldi óriásvállalatok alkatrész- és késztermék-lerakatai ('logisztikai-központok').  Az 'óriás-doboz'-ok építése során a könnyűszerkezetes építőipari csúcstechnikát alkalmazzák.

 Pihenőövezetek: A zsúfolt főváros lakói kirándulnak városaiba (Szentendre), hegységeibe (Budai-hg. - Normafa, Pilis, Visegrádi-hg. - Dobogókő) vagy a Dunához (pl. Soroksári-dunaág, Dunakanyar).

 2. PEST MEGYE, ¾ m fő

 Járások

 Északkelet (5)            Dunakeszi, Vác, Szob; Gödöllő, Aszód

 Kelet (3)                    Vecsés, Monor, Nagykáta

 Délkelet (6)               Szigetszentmiklós, Gyál; Ráckeve, Dabas, Nagykörös, Cegéld

 Nyugat (4)                 Érd, Budakeszi, Pilisvörösvár, Szentendre.

 1. Dunakeszi, 41 000

 Gyorsan népesedő város a Pesti-síkság északi részén, a Duna és a 2-es főút mellett.

 Nevében a folyam mellett a honfoglaló keszi törzset őrzi.

 Vagongyárában (1926-) személykocsikat készítenek (pl. az ausztriai vasutak számára).

 2. Vác, 33 000

 Város a Nyugati-Cserháthoz tartozó Naszály lábánál, a Váci-félmedence északi kapujában, a Duna mellett.

 Szent istváni püspöki székhely. A város a török időkben 30-szor cserél gazdát és fokozatosan elpusztul.

 Habsburg uralom alatti épült a Gombás-patak barokk szobrokkal ékes kőhídja, Magyarország egyetlen diadalíve, a Kőkapu (Mária-Terézia tiszteletére - bár nem ment át alatta, 15 m magas, 1764) és a mai, klasszicista stílusú székesegyház (1761-1777).  Ide vezetett az első Kárpát-medencei vasút (1846).

 A Naszály szívkagylós mészkövét fejtő cementgyára a hegy részleges elbányászásával járt - tájsebet okozott (rn. Dunai Cementmű r. DCM, ma a Duna-Dráva Cement és Mészműhöz tartozik).  A Forte fotokémiai gyár a Kodak cég leányvállalataként alakult (1922).  Fényképpapírt, röntgenfilemt, előhívó vegyszereket gyárt. Tejipari cége a Naszálytej.

 3. Szob, 3 000

 Fiatal törpevárosunk (2000) és egyben járási székhely az Ipoly dunai torkolatánál.

 A határában lévő Csák-hegyen működik a Börzsöny-hegység legnagyobb andezit lávakőzet bányája.

 Vasúti határállomás Szlovákia felé.

 Nagymaros

 A falu környékén termesztik a 'gurulós' marosi málnát.

 A település a tervezett Bős-nagymarosi vizierőműrendszer révén vált ismertté.  Itt épült volna meg a csúcsrajáratott bősi erőmű árhullámait felfogó gát.

 A település temploma adott helyet az első (1973) nagyszabású katolikus ifjúsági találkozóknak.

 Nagybörzsöny

 A falunak épen megmaradt Árpád kori temploma van.

 A középkorban az itt letelepedő szász bányászok a hegységben rezet és aranyat bányásztak. Az itt fejtett kőzetből írták le a tellúr elemet.

 4. Gödöllő, 33 000

 A városban ”… műszer- és gyógyszergyár működik. Fontos felsőoktatási központ.” /Fr8N: 182-183./

 Város a Gödöllői-dombság vízválasztóján, a Rákos-patak forrásvidékén, az M3-as autósztráda mentén, HÉV végállomásnál.

 A Máriabesnyői kegyhelyhez egykor "képes fák" vezettek - alattuk imádkozott és pihent meg a búcsújáró nép.

 A Grassalkovich-kastély (a "magyar Versailles") Mária-Terézia kegyeltjéé volt, Ferenc-Jószef és Horthy Miklós lakta majd szovjet-orosz laktanyaként lett rommá.  A rendszerváltás után felújították.

 Az uradalomban mintagazdaságok voltak (burgonyatermesztés, baromfitenyésztés, méhészet).  Részben ennek köszönhette egyetemét (1950-, a rendszerváltás után Szt.István Egyetem), melyben ma is kimagasló a mezőgazdaság tudományok oktatása.

 Gyógyszer- (oltóanyagok) és elektronikai (Sony) ipara jelentős.

 Járásában van

 Mogyoród

 A település határában épült a Forma-1. autóversenyek számára a Hungaroring (1986, a 4km-es pályát 20 kanyar nehezíti, a  lelátókon 200e néző foglalhat helyet).

 Pécel: A világhíres rézkori Péceli Műveltség leírási helye.

 Isaszeg: A Tavaszi Hadjárat jelentős csatahelye.

 5. Aszód, 6 000

 Régi-új kisvárosunk (1761, 1991) a Gödöllői-dombság és a Hevesi-sík határán,

 Gödöllő és Hatvan között félúton, az M3-as mellett.

 Nevét a Galgának adózó időszakos vízfolyásáról kapta (a Berda-patak volt az aszó; Aza, 1401)).

 ”A Galgamente fővárosa”.

 6. Vecsés, 20 000

 Pesttel összeépült kisváros, járási székhely, a Szolnokra vezető 4-es főút mentén.

 Nagymúltú élelmiszeripari terméke a ”vecsési káposzta”.

 Vendégforgalkmi eseménye a ”Káposztafeszt”.

 7. Monor, 18 000

 Kisváros, járási székhely a Gödöllői-dombság és a Magas-pesti-síkság határán, a Szolnok felé vezető 4-es főút mentén.

 8. Nagykáta, 12 000

 Kisváros, járási székhely, ”A Tápió-vidék fővárosa” Budapest és Szolnok között félúton.

 Fiatal várásunk (1989).

 9. Szigetszentmiklós, 35 000 (1980 k. 25e)

 Középváros, járási székhely a Csepel-sziget északi részén, az M0-s körgyűrű mellett, Ráckevei-Dunaág mellett, Csepel (kerület) déli határában.

 Itt működött a II.Világháború alatt a Dunai Repülőgépgyár, mely katonai repülőgépeket gyártott (1942-1944 között).

 Fiatal városunk (1986).

 Dunaharaszti: Itt található a Coca Cola cég palackozóüzeme.

 10. Ráckeve, 10 000

 Kisváros, járási székhely a Ráckecvei-Duna két oldalán, Budapesttől 50 km-re délre, HÉV-vel megközelíthetően.

 Nevét a délvidéki Kevéről menekülő szerbekről (rácokról) kapta (1440 k: kiskeue).

 A hódoltság végére elnéptelenedett (1684), majd Savoyai Jenő birtokába került, ki barokk kastélyt építtetett (1702-1722).

 Az egykori dunai molnároknak is emléket állító hajómalmát a város önerőből építette fel.

 Régi-új városunk (1989).

 11. Gyál, 23 000

 Budapesttel összeépült járási székhely

 Népe elsőként a homoki szőlőkből és a marhatenyésztésből gazdagodik, de 1900 k. még csak pár száz lakosa van. Pest fejlődése során a terület földesurai felparcellázták és eladták birtokukat, így jött létre a települéps sakktáblás szerkezete.

 Itt működik a Tesco és McDonalds logisztikai központja. A Tesco a legnagyobb forgalmú magyarországi áruházlánc.

 Fiatal városunk (1989).

 Járásban van

 Alsónémedi: Itt működik a CBA logisztikai központja, mely Magyarországon a második legnagyobb forgalmú áruházlánc és a legnagyobb a magyar tulajdonban lévők közül.

 Ócsa, mely a Turján-vidékről és premontreiek által épített templomáról nevezetes (nádas, lábas éger, tőzegbánya).

 12. Dabas, 16 000

 Kisváros, járási székhely a Csepeli-sík és a Magas-pesti-síkság határán, az 5. főút mentén, 15 km hosszan.

 A tatár és török időkben egyaránt elnéptelenedett. Térségében ér véget a Duna-Tisza-csatorna.

 Négy falu egyesülésével jött létre (Alsó- és Felsődabas, Gyón, Sári). Fiatal városunk (1989).

 Legnagyobb üzeme a Dabasi Nyomda.

 Járásában van

 Pusztavacs: Határában van a trianoni magyarország mértani középpontja.

 14. Cegléd, 36 000

 Az öntudatos mezőváros népe a marhatenyésztés és szőlőtermesztés révén kezdett gazdagodni.

 A Háromváros legészakibb tagja. Bár hász-város volt, népe a hódoltság alatt többször elmenekült.

 A ceglédi nép lelkes híve lett

 Dózsa Györgynek, aki innen hívta hadba a parasztokat (ekkoriban 1100 lakosa van) .

 Rákóczi Ferencnek, aki kétszer is tartózkodott a városban.

 Kossuth Lajosnak, akitől a város főbírája kérte először a honvédsereg felállítását, s ez lett toborzóútjának első állomása (ekkoriban 16 000 lakosa van). A hagyomány úgy tudja, hogy itt éneklik először a Kossuth-nótát.

 13. Nagykörös, 24 000

 A Háromváros középső tagja Pest megye délkeleti zugában. Gimnáziumában tanított Arany János.

 15. Érd, 63 000 ('80: 40e)

 Pest-megye legnagyobb városa, középváros, járási székhely,

 A fővároshoz tapadó jellegzetes alvóváros. Valódi városközpontja nincs - központi funkcióiban a fővárosra támaszkodik.

 Várossá nyilvánítása előtt már a megye legnépesebb települése volt és egyben Európa legnépesebb (40e) falva (-1979).  Napjainkban az ország egyetlen, növekvő népességű nagyobb városa.

 ”Érd és környéke őszibarackot …” szállít ”… a főváros piacaira.” /Fr8N-183./

 Járásában van:

 Százhalombatta, 19 000

 Középváros a löszös Mezőföld északnyugati csücskében, a Benta patak és a Duna mellett, az érdi járásban, a fővárostól 27 kilométerre, a Batárság és Adria kőolajvezeték magyarországi végpontjánál.

 A város névadói a vaskori (Halstatti kor), urnákat rejtő faácsolatú, kelta halomsírok (126 volt, ma 90 van).

 Itt működik ”… az ország legnagyobb olajfinomítója és hőerőműve….” /Fr8N-182./

 Magyarország legfőbb kőolaj- (Adria, Barátság I-II,) és földgázvezetékeink végállomása.

 A Barátság (druzsba) kőolajvezetékről szóló megállapodást Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetúnió 1959-ben írja alá. A vezeték a Volga melletti Szamarából indul. A Barátság I. kőolajvezeték átmérője 40 cm, magyarországi szakasza 1962-ben készül el és két év múlva indul meg rajta a szállítás. A Barátság II. kőolajvezeték átmérője 60 cm és 1972-re lesz kész. A rendszeren 12 millió tonna kőolaj szállítható, de ebből csak 8 millió tonnát használunk ki. A vezeték magyarországi ágai Fiume mellett érik el az Adriai-tengert.

 Az évi 10 millió tonna kapacitású Adria kőolajvezeték szintén Százhalombattára fut.

 A MOL Rt. kezében lévő Dunai Finomító adja az országos finomítókapacitás 70%-át. 207 méter magas kéményei 1960-ban készülnek el.

 Fő terméke a benzin, emellett kerozint, gáz- és fűtőolajat is termel; de paraffint, oldószereket és műanyag-alapanyagokat is gyárt.  Magyarország legnagyobb erőműve a Dunai Hőerőmű. Fölgázt és a finomítóban termelt fűtőolajat használ.

 16. Budakeszi, Wudigess, 4 000

 Kisváros, járási székhely a Budai-hegységben, a János-hegytől nyugatra.

 Nevében a keszi törzsnevet őrzi, bár a török után német szőlőművesekkel telepítették be.

 Külterületén taláható a Mária kegyhelyéről nevezetes Makkosmária és a Vadaspark.

 17. Pilisvörösvár, Werischwar, 14 000

 Kisváros, járási székhely, a Pilisvörösvári-árok névadó települése (az árok összeköti Esztergomot és Óbudát, elválasztja a Pilist és a Budai-hegység Gerecse területét).

 Nevét a török hódoltság alatt épült palánkváráról kapta, melynek építésekor vesszőfonat közé valószínűleg vörös agyagot tömtek. A hódoltság vérére elnéptelenedő településre a török kiverése után nyomban Fekete-erdei svábokat telepítettek (1689). Ma Magyarország legnagyobb arányban német lakta városa (28 %, 2011).

 Egy időben bányásszák a barnaszenét (1906-41), tiszta dolomitja azonban ma is keresett (1908, vakolat, súrolópor - Superdoll).

 Járásában van

 Piliszentiván

 A határában lévő Nagy-Szénás hegyen él a pilisi len (mn. dolomitlen) - és sehol másutt.

 Pilisszántó, melynek kőfülkéje jégkori barlangleleteiről nevezetes.

 Piliscsaba

 A faluban található a rendszerváltás után alapított Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara (az itteni tanítás 1994-ben indul). Főépülete a magyar királyi koronát utánozza.

 A falu mellett van Magyarország leghosszabb (780m-es) vasúti alagútja.

 18. Szentendre, 25 000

”A Dunakanyarban üdülőövezet alakult ki …” /Fr8N-183./ ”… a Duna-kanyar idegenforgalmának szervező központja.” /mef-266./

 ”… zegzugos utcáiról és az ország legnagyobb falumúzeumáról híres.” /Fr8N-183./

 Kisváros a Duna jobb partján, a Visegrádi-hegység keleti lábánál, HÉV végállomásánál.

 Belvárosát a török elől menekült rácok (szerbek) építették "mediterrán hangulatúvá". Apró terek, sikátorok, raktárpadlások, bálafelhúzó horgok, sarokerkélyek, belső kertek őrzik a múltat.  A gazdagodó kereskedőcsaládok 60 év alatt 7 templomot építettek (képfalak, tn. ikonosztázok).

 Falumúzeuma (isz. skanzen) Magyarországon a legnagyobb és leglátogatottabb (200e fő/év).  Az egyes tájak házai mellett ősi mesterségek (tímár, pék) munkafolyamatai és háziállatok is megtekinthetők.

 Tahitótfalu: ”… a Szentendrei-sziget földiepret…” szállít ”… a főváros piacaira.” /Fr8N-183./

 Visegrád

 A falu feletti Sibrik-dombon (nevét egykori birtokosáról, Rákóczi Ferenc ezredes kapitányáról kapta) a rómaiak limest alkotó erődje állott (harang-alakú, falai 1-1.5m magasak voltak, 250 katona állomásozott benne).

 Innen való a falu szláv-eredetű neve: Viszókij grád = magas vár -- Visegrád.  Miután Géza fejedelem Esztergomot tette székhelyévé, a Visegrádi-szorosnál lévő, rommá lett erődöt megerősítette.  Szent István uralma alatt ispánsági központ és vármegyszékhely lesz. Ennek börtönépületében tartatta fogva Szt.László király az életére törő Salamont (1081-83, és nem a tatárjárás után épült ún. Salamon-toronyban).

 A tatárjárás után IV. Béla király a Duna vonalát különösen meg kívánja erősíteni. Visegrádon egy alsó- és felsővárból álló várrendszert építtet, melyet falak kötnek. A tatárok újabb betörése esetén ide menekítené családját, pl. Margitot is a Nyulak-szigeti zárdából. (Közben a Sibrik-dombi központ elenyészett, mivel nem volt mezőgazdasági háttere.)

 Az alsóvár központjában emelt lakótornyot csak később (tévesen) kezdték Salamon-toronynak hívni.  A lakótorony a rajnai vámszedő várak mintájára épült. Hatszög alaprajzú, ötemeletes, 31 méter magas, oldalfalai 3.6 m, sarkai pedig 8 m vastagok. Itt raboskodott 12 éven át "Drakula gróf" (p. Vlad Tepes) - akit később a havasalföldi fejedelemmé tett (patkány kínázás, megcsonkított jobbágyok karóba húzása).  A török ostrom során déli sarka kidőlt -- rommá lett (1871-től állították helyre).

 A felsővárban mn. fellegvárban két évszázadon át őrizték a királyi koronát.

 Visegrád az Anjou királyok idején királyi székhely volt. A Dunához közeli, kellemesebb helyen Károly Róbert kezdte építtetni a királyi palotát (1320-). Itt történt Zách Felicián merényletkísérlete Károly Róbert ellen (1330) és itt zajlott a visegrádi királytalálkozó (1335), melyben a lengyel cseh és magyar király kérészéletű gazdasági szerződést kötött a Bécset elkerülő távolsági kereskedelemről. Virágkorát Mátyás király idejében élte. Ekkor már négy teraszon állott a 350 szobás palota. Udvarán lovagi tornák zajlottak, függőkertje, fürdője volt, a gerecsei vörös mészkőből faragott oroszlános díszkútból az ünnepségek alatt vörös és fehér bor folyt (ma másolat áll a helyén, a megrongált eredeti a Salamon-toronyban van). A palota Mátyás után pusztulásnak indult és már a török idők előtt rommá lett (1934-től kezdték feltárni, a palotaudvart pl. 15 m vastag törmelék alól).

 A török háborúk idején a várrendszer többször gazdát cserélt és rommá lett. Épen maradt részeit I. Lipót császár robbantatta fel (1702).

 A falu vendégforgalmi rendezvénye a júliusi Visegrádi Palotajátékok.

 Itt található az ország első nyári bob pályája (750 m hosszú).

 Csobánka: A falu fölött magasodó Oszoly-csúcs a sziklamászók gyakorlóhelye.

 Budakalász: Nevezetessége az agyagból égetett ”… a budakalászi kocsi … egész Európa első kocsiábrázolása, ami a Kárpát-medencének az emberi civilizáció fejlődésében játszott fontos szerepére mutat.”