4.6. Hazai természetvédelem
2016.01.11. 16:55
4.6.1. MAGYARORSZÁGI NEMZETI PAROK
Szempont
|
Régió
|
Terület
|
Igazgatóság
|
Jelkép
|
Növény
|
Állat
|
Földtan, ember
|
DIp
|
KMo
|
5
|
Budapest
|
Havasi cincér
|
Pilisi len
|
Kárpáti hiúz
|
Rám-szakadék, Visegrád
|
Bfv
|
KDt
|
5
|
Csopak
|
Listes kankalin
|
Kis-Balaton nádrengetege
|
Bivaly
|
Aranyház, Badacsony
|
FHs
|
NyDt
|
2
|
Sarród
|
Nagy kócsag
|
Fertő-tó nádrengetege
Szikes puszták
|
nagy kócsag
|
Fertőrákosi kőfejtő
|
Őrs
|
2
|
Őriszentpéter
|
Siketfajd
|
Erdeifenyves-tölgyes
|
siketfajd
|
Szeres települések
|
DDr
|
DDt
|
2
|
Pécs
|
Vonuló madarak
|
Ártéri ligeterdő
|
Gímszarvas
|
Dráva magaspartja
|
Bkk
|
ÉMo
|
1
|
Eger
|
Szártalan bábakalács
|
Bükkös
|
Lipicai ménes
|
Fátyol-vízesés
Szeleta-barlang
|
Agt
|
1
|
Jósfavő
|
Foltos szalamandra
|
Tornai vértő
|
Hucul ló
Vakrák
|
Aggteleki-tó, Baradla-barlang
|
Hbg
|
ÉAlf
|
2
|
Debrecen
|
Daru
|
Szikes puszta, sziki tölgyes
|
Ázsiai vadló, őstulok”
|
Kunhalom
Kilenclyukú-híd
|
KKs
|
DAlf
|
2
|
Kecskemét
|
Homokbuckák
|
Homokpuszta
Nyáras-borókás
|
Parlagi vipera
|
Kunhalom
|
KöM
|
2
|
Szarvas
|
Túzok
|
Erdélyi hérics
|
Nyugati földikutya
|
Kunhalom
|
Nemzeti parkok részei
|
Duna-Ipoly NP
|
5
|
Dunamente, Ipolymente, Pilis, Visegrádi-hg, Börzsöny
|
Balatonfelvidéki NP
|
5
|
Tihanyi-félsziget, Balatonfelvidék, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hg, Kisbalaton
|
Fertő-Hanság NP
|
2
|
Fertő-tó, Hanság
|
Őrségi NP
|
2
|
Alsó-Őrség, Vendvidék
|
Duna-Dráva NP
|
2
|
Dunamente, Drávamente
|
Hortobágyi NP
|
2
|
Hortobágy, Közép-Tisza-vidék
|
Kiskunsági NP
|
2
|
Kiskunság, Dunamenti-alföld
|
Körös-Maros NP
|
2
|
Körös-Maros-köze, Körösvidék
|
4.6.2. HAZAI TERMÉSZETVÉDELEM, tankönyv 186-194. oldal
Bevezetés
Természetvédelem: élő-élettelen, feltárás, veszélyeztető tényezők ismerete, védetté nyilvánítás
Természetvédelem szintjei: NP: Hortobágyi NP, 1973; TVK, TVT: Nagyerdő, 1939, helyi védettség
1. Balatonfelvidéki NP.
Alapadatok
Régiója: Közép-Dunántúl
Területe (5)
Tihanyi-félsziget, Balaton-felvidék, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hg, Kis-Balaton
Igazgatósága: Csopak
Jelképe: Lisztes kankalin (jégkori maradvány) és a tanúhegyek
Földtani értékei
Tapolcai-medence: bazaltsapkás tanúhegyek, bazaltorgonák (Szentgyörgyhegy),
Hegyestű: Tűzhányó kürtőkitöltés
Tihany
bazaltvulkánok, Aranyház
kecskeköröm: Pannon-tengeri kagylók búbja a Fehér-parton
Tomboló, Tihanyi-kút
Élővilága
Lisztes kankalin: A Tapolcai medence jégkori maradványnövénye, a nemzeti park jelképe
Levendulatermesztés a Tihanyi-félszigeten: félcserje, a középkorban kolostor kertekben termesztették, 1925 k. Franciaországból hozatták a töveket, illóolajtartalma magasabb lett, mint őshazájában, termőterülete egykor 1 km2 volt, ma csak 0.3 km2, Tihany vendégforgalmi eseménye lett a Levendulafesztivál.
”A Kápolnapusztai Bivalyrezervátum a hazánkban őshonos bivaly fennmaradását és szaporítását szolgálja.” /T5M-197./
Kis-Balaton: ”Több mint 200 madár költ itt rendszeresen. Itt játszódik Fekete István híres regénye: a Tüskevár.” /T5M-197./
Történelem emléke
Bazalttufába vájt barátlakások
Tihanyi Bencés Apátság
kéttornyú barokk temploma van
alapítólevele az első magyar nyelvemlék (1055)
altemplomában van I. András király sírja – az egyetlen eredeti nyughelyén maradt Árpád.
2. Fertő-Hanság NP.
Alapadatok
Régiója: Nyugat-Dunántúl, de Ausztriában folytatódik
Területe: Fertő-Hanság
Igazgatósága: Sarród
Jelképe: Nagy kócsag
Földtani értékei
”A fertőrákosi kőfejtő évszázadokon át kőbányaként üzemelt. … Csigák, kagylók elmeszesedett vázaiból épült fel az itt bányászott mészkő.” /T5M-199./
A vizesföldi települések ármentes halmokon jöttek létre, melyek helyi neve: gorond.
Élővilága
”A Fertő-tó magyar oldalának nagy része nádassal benőtt mocsár.” /T5M-199./
Fertőzug: ”A Fertő tótól keletre a terület szikes pusztává változott. … a sziki őszirózsa … lila szőnyegként borítja a tájat szeptemberben” /T5M-199./ Jellegzetes a sziksófű is.
3. Őrségi NP.
Alapadatok
Régiója: Nyugat-Dunántúl
Területe: Alsó-őrség, Vendvidék
Igazgatósága: Őriszentpéter
Jelképe: Siketfajd
Élővilága: bükkös, erdeifenyves-tölgyes, tőzegláp, siketfajd.
Néprajzi értékei: Gyepűőrök, szeres települések; bakhátas szántás, tóka
4. Duna-Dráva NP.
Alapadatok
Régiója: Dél-Dunántúl
Területe: Dunamente (Gemenc), Drávamente
Igazgatósága: Pécs
Jelképe: Vizimadarak
Élővilága
Gemenci ártéri erdő, ligeti szőlő, fekete galagonya, fekete gólya, vidra, vadmacska, gímszarvas
Barcsi nyíres-borókás.
5. Bükki NP.
Alapadatok
Régiója: Észak-Magyarország
Területe: ”A Bükk hegység legértékesebb és legszebb területeit foglalja magában.” /T6M-126./
Igazgatósága: Eger
Jelképe
Szártalan bábakalács, amely ”Augusztusban bontja szirmait…” /T6M-126./; Bükklevél koszorúban
Földtani értékei
”A Bükk hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége. A Bükk-fennsík legszebb, 800 m magasan fekvő tisztása a Nagymező.” /T6M-126./ Bükk-fennsíknak két része van. Az északi Kis- és a déli Nagy-fennsíkot a Garadna-patak választja el. ”A Garadna-patak vize táplálja a gyönyörű Hámori tavat. Patján épült a nemzetközi hírű Palota Szálló.” /T6M-126./
A fennsíkon töbrök és víznyelők találhatók. A hegység Magyarország barlangokban leggazdagabb vidéke. Peremén vannak a ”kövek”, pl. a Bél-kő.
”… több mint 300 kisebb-nagyobb barlangot ismernek a hegységben.” /T6M-127./
A Szalajka-völgy Fátyol-vízesése a patakból kiváló mész gátjain zuhog alá.
Élővilága
”A nemzeti park területének 95%-át erdő borítja.” /T6M-126./
Különösen értékes része az Őserdő – amely már kétszáz éve vadon nő.
Az északra nyíló völgyekben díszlik a sárga ibolya, a töbrök alján pedig az északi sárkányfű.
”A lipicai ménesnek Szilvásvárad és Csipkéskút ad otthont. A Bükk-fennsík köves talaján erős, nagy tűrőképességű lovakká fejlődnek.”
Néprajzi emléke
Szalajka-völgyi erdei mesterségek
Őskohó és hámor
Történelem emlékei: ”ősember-barlangok”
Subalyuk és Istállóskői-barlang: laposhomlokú ember; Szeleta-barlang mai ember.
6. Aggteleki NP.
Alapadatok
Régiója: Észak-Magyarország
Területe: Aggteleki-karszt, mely a Gömör-Tornai-karszt /T6M-80./ része; felvidéki része a ”Szlovák-karszt”);
Igazgatósága: Jósvafő
Jelképe: Foltos szalamandra /T6M-80./
Földtani értékei
Elsődlegesek – ezért alapították
Felszíni értéke az Aggteleki-tó (víznyelőtó) és fölötte az ördögszántás /T6M-80./; valamint a Ravasz-lyuk (víznyelő), Medve-tó (töbörtó).
Felszín alatti értékei a barlangok. A két országnak itt összesen 1200 barlangja van: ”Barlangrendszere … a világörökség része.” /TM6-80./, leghosszabb és leghíresebb a Baradla-barlang.
Élővilága
Döntően gyertyános-tölgyes; érdekes az aggteleki vakrák, tiszai ingola
Jellemző még a karsztbokorerdő és sziklagyep, ahol a Vörös Könyves tornai vértő /T6M-80./ él
Hucul ménes: Jósvafő, őshonos, egyetlen állami, a Kárpátok pónija.
7. Hortobágyi NP.
Alapadatok
Régiója: Észak-Dunántúl
Területe: Hortobágy, Közép-Tisza-vidék
Igazgatósága
Debrecen
”1973-ban létesült hazánk első nemzeti parkja. … a világörökség része.” /TM6-152./
Jelképe: Násztáncot járó daru
Élővilága
Legjellemzőbb és legértékesebb társulása a Tisza szabályzása után – emberi hatásra - létrejött szikes puszta. Itt díszlik a sziki sóvirág és az orvosi székfű.
Tölgyerdő foltjaiban fészkel a kékvércse.
”A daru a Hortobágyi Nemzeti Park címerállata. Hazánkba Észak-Európából szeptember végén érkezik a nádas, mocsaras helyekre. A nagy fagyok beköszöntéig időzik a vidéken. Száma 80-100 ezerre tehető. Az eget betöltő hangos darucsapatok látványa feledhetetlen élményt nyújt.” /TM6-153./
Néprajzi értékei
”A Hortobágy jelképe, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja, a Kilenclyukú híd. Tövében rendezik meg a messze földön híres hídi vásárt. … a pusztai megélhetést mutatja be a Hortobágyi Pásztormúzeum.” /TM6-153./
8. Kiskunsági NP.
Alapadatok
Régiója: Dél-Dunántúl
Területe: Dunamenti-síkság, Kiskunság
Igazgatósága: Kecskemét
Jelképe: Homokbuckák
Földtani értéke: Futóhomok (Fülöpháza)
Élővilága
Jellemző társulása a nyáras-borókás (Bugac)
Parlagi (rákosi) vipera; leggyakoribb emlőse az üregi nyúl.
9. Körös-Maros NP.
Alapadatok
Régiója: Dél-Dunántúl
Területe: Körös-vidék, Körös-Maros-köze
Igazgatósága: Szarvas
Jelképe: Túzok
Élővilága: Legfőbb értékei a löszgyep foltok: bókoló zsálya, erdélyi hérics (Csorvás; mogyoró korban érkezett, valójában Volgamenti hérics /2012/); túzokrezervátum (Dévaványa)
10. Duna-Ipoly NP.
Alapadatok
Régiója: Közép-Magyarország
Területe: három hegység és két víz (Dunakanyar, Ipolymente)
Igazgatósága: Budapest
Jelképe: Havasi cincér
Földtani értékei
Pilis: Több mint kétszáz barlang
Visegrádi-hg: Az andezit pörzskőbe vágódott Rám-szakadék, Vadálló-kövek
Börzsöny: 335 forrás
Élővilága: Pilisi len, Uhu
Néprajzi emléke: Ócsai nádfedeles pincék
Történelem emlékei: Visegrádi vár, Drégelyvár.
Összefoglalás
Kápolnáspuszta - bivaly, Szilvásvárad – lipicai ménes, Dévaványa - túzok
Barlang: Pilis 200, Bükk 300.
|